Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
kai, miket szenvedett, serkente, hogy kövessék őt és semmitől se irtózzanak csak bűntől és a hittagadástól sat. 371 E1 ö j e g y z e t e k szent Barlaam vértanus.ágához. 1. A nagy tudományi! sz. Lucián vértanú után, sz. Barlaam földmivelö s tudatlan emberről kell szólnunk ki noha semmi világi méltóság- vagy tudományban nem tündöklőit, mindazáltal az erényben és a hitállhatatosságban épen olly jeles volt, mint a többi vértanú. Szenvedését sz. Vazul cae- záreai főpaptól veszsziik át ki azt sz. besz. 1. köt. 19-ében ékesen adja elő. E beszédet bizonyságul használták a 7-ik átalánossz. zsinat atyái a képpusztító eretnekek ellen a 4-ik tételben, hol annak eleje és vége elmondatik. Ugyanazon vértanudicséretérölirta aranysz. sz. János is 73-ikbesz. munkái 1. kötetében, mellyben tüzetesen s élénk színekkel ecseteli sz. Barlaam állhatatosságát ; magasztalja ott különösen hogy a tömjénnel együtt kezére rakott tüzet nem vetette el, nehogy a bálványoknak látszassák áldozni. Ugyanazon sz. atya munkáinak 6-ik köt. is található egy más e szent tiszteletére szerkesztett beszéd. 2. Némellyek azonban kételkednek, váljon az aranysz. sz. Jánostól dicsért Barlaam nem egy-e Baziliánnal ? Ezeknek kedveznek a görögök nagy havikönyveik, mellyek citherei Maximmal együtt sz. András hava 16-án, és ismét 19-én ünnepük Barlaam vértanú emlékét. De Vazul császárnak Ughell által kiadott hókönyve, ugyszinte Szirlet bibornoké Kaniziusnál csak egy antiochiait említenek sz. András hava 16-án. És valóban, ha ki mindkét sz. beszédet, Vazulét t. i. és aranysz. sz. Jánosét összehasonlítja, könnyen észreveendi, hogy mindkét helyen egy és ugyanazon vértanúról van Barlaam szenvedése sz. Vazulból. Váljon két illy egyne- vezetű vértanú léte— zék-e.
