Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
319 lopa is állott, melly bizonyos szaracén által nyíllal ádföfetvén vért ontani látszott. Rómában a Palat in- hegy tövében sz. Tivadar vértanú tiszteletére épült ös-egyház jelenleg is fönáll. Hires volt hajdan, mikint Moschusz János „Pratum spirituale“ cimü müve 180. fejezetében állítja, sz. Tivadarnak Eu- chaita városban létezett sírja számos hívek látogatásáról, melly várost utóbb Zemischesz János uralkodó nagy bazilikával gazdagítván Tivadar városának (Theodoropolis) neveze el a nagy győzelemért, mellyet e vértanú könyörgése következtében nyert, mint ezt Zonaras évlapjai 3-ik részében János uralkodóról, és Cedren rövidletében bizonyítják. Minthogy azonban mindkét Tivadart ott mondják eltemetettnek, bizonytalan, mellyikét illetik a mondottak a kettő közöl ; vagy talán épen mindkettőt 3. A Görögök az újonc Tivadar emlékét böjtelö 18-án; a latinok pedig sz. András hava 9-én ülik. Szenvedett 306-ik évben Amazea-, Pontus fővárosában, ezért némellyekamazeai Tivadarnak is mondják. Yaljon a Nektár püspök neve alatt ismeretes homília róla szól-e, bizonytalan. De ez mitsem tesz, mert bizonyos, hogy e homília vagy épen nem Nektár észsztileménye, vagy legalább egy későbbi szerzőtől meg van hamisítva. Tárgyal pedig a többi közt arról is, hogy miért ülik Tivadar emlékét böjt első szombatén, miről leginkább a közönségesebb szerzők szólnak bővebben. Szent Gergel nisszai püspök beszéde Xagy Tivadar vértanúról. 1. Krisztus népe, sz. gyülekezet, királyi ál- dornép, kik mindennünnen, még a falvakból is csoportosan összegyűltetek, honnét nyertetek kalauzt , honnét a sz. helyre vezetőt ? Ki kötelezett olly hatálylyal s tüzetesen mintegy az idejövésre ? Es pedig e téli időben, midőn a harc is megszűnik Kr. u. 306. körül.