Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

312

lékiratokat latinra áttéve találtuk a kolberti könyvtár kéziratában is. Jobbnak Ítéltük azonban Kom- befiz fordítását választani, mivel az említett kéziratban a kezdet hiányzik. Baronius bibornok a legrégibb kéziratban hihetőleg ez emlékiratokat jobb karban találta, mi a római vértanukönyvhöz szent Iván hava 16-ra csatolt jegyzeteiből kitűnik, hol is azok hitelességét védi, s azt, kihez ezen emlékiratok intézvék Zozimnak s kevéssel alább Zeno társ-püspöknek nevezi.

2. Julitta és fia emléke mind a két egyházban t. i. a latin s görögben, mindig nevezetes vala. A ünnepük, görögök havi könyveikben sz. Jakab hava 15-én ünnepük. Szenvedésük rövid kivonata Kaníziusnál olvasható „lect. antiq.“ cimü könyv. 2. köt. A latinoknál pedig mind az uj , mind a régi vértanú- könyvekben sz. Iván hava 16-ra esik. Szenvedtek pedig e b. vértanuk, nem mint némelly emlékiratok állítják, Antiochiában, hanem ciliciai Tar- Avértanuság züsban 305. körül. A mondott évnél Baronius bi- ideie- bornok is tesz róluk említést. Hogy tiszteletök Franciahonban már rég el vala fogadva, bizonyítják a tiszteletökre épült régi székesegyházak. A Clairmontiaknál és Neversieknél volt ereklyéikről említést tesz Saussai a francia vértanukönyvben ; de sokkal nagyobb tekintélyű toursi sz. Gergel bizonyítványa, ki Abrahámot, „sz. Cirikröl“ cim- zett Clairmont-i apátot nem egyszer dicséri ; sz. Ci- rik egyházáról többet jegyzett föl Szavaro, a Clair- monti egyházakról irt könyvecske jegyzeteiben.

Kr u. 305. Tivadar ikoni püspök levele, meilyben sz.

Cirik és anyja, Julitta vértanusága adatik elő.

(Kútfő: Kombefiz kiadása összevetve a kolberti kézirat régi fordításával.)

Előbb meg- 1. Midőn tiszteletre méltó buzgóságod, nagy- em lékirat ok. becsű soraid által tehetetlen gyöngeségemet föl-