Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
305 barátaik árulása-, zavarok- s háborgásoktól, elvi- selhetlen félelem-, különféle veszélyek-, lelki gyötrelmek- s mindenfelől ellenségtől környezve indultak útra, — minő ékesszólás leend képese nőknek küzdelmeiket, szilárd jellemüket, nagylelkűségüket s hitüket magasztalni? Ha az anya csak egyedül indult volna el, a küzdelem nem leendett olly elvi- selhetlen ; de miután két leányát, a két szüzet is magával vivé, kettős ok vala a félelemre s nagyobb szükség a szorgosságra ; mert minél nagyobb a birtok, annál nehezebb annak megőrzése. Útnak indula tehát a szüzekkel, nem bírván nászcsarnokokkal, mellyekben őket elrejtené ; már pedig jól tudjátok, hogy a szüzeség virágának megőrzése nászhajlékot, zárdákat, ajtókat, zárakat, őröket, mellék-őröket, szolgálókat, dajkákat, az anya állhatatosságát, az atya gondosságát, s átalánvéve a szülök nagy gondját igényli; és hogy még igy is nehéz annak megőrzése ; pedig ö mindezektől meg- vala fosztva. Miképen tudá tehát őket megvédni? — Az isteni törvények megtartása által. Nem birt épülettel, mellynek falai őt megvédenék, de vala egy hatalmas kéz, melly az égből ótalmazá. Nem volt ajtaja s védzára, de birt egy igaz Ajtóval, melly a cseleket messze elűzte ; s valamint Sodomában körülvétetett ugyan Lóth háza, de semmi baj nem Mózs. érte, az angyalok benléte miatt: úgy e vértanú- 19'r kát is a sodomabeliek s más mindennemű ellenségek körülvették ugyan , de mégis , habár minden oldalról ostrom által valának környezve, semmi veszély sem éré őket, mivel az angyalok Ura lakott lelkeikben s a sivatag utón mit sem szenvedtek, mivel utjok az vala, melly égbe vezérlé őket. Mi okért is illy zavar- s háborgások közt biztosan haladénak , és a mi csodálandó, a farkasok között mint juhok, az oroszlánok között mint bárányok, ménének s senki sem tekinte rájok fajtalan szemekkel ; mert valamint az Isten meg nem engedé, hogy az ajtónál álló sodomaiak a bemenetet láthassák, 20 1. k. 10. y.