Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

302

Tisztelete és halál ideje.

Kr. u. 306. körül.

Sz. kereszt ünnepe.

Jezsaiás 42. fej. 2.

ezen vértanukról beszél bár névtelenül Özséb is (Egyháztört. 8. könyv. 12. fej.) kinek szavait lásd „Palaesztina vértanúiról“ 2. köt. De váljon ezek-e sz. Pelágia nővérei, kit aranszáju sz. János. (1. köt 40. hóm.) és sz. Ambrus „a szüzekről“ 3. könyvben, dicsérnek, alább vizsgálandjuk meg, a hol sz. Pe- lágiáról lesz szó. — Illyen vértanukról, kik önmaguknak okoztak halált, szól sz. Ágoston is a már folebb idézett helyen : „Mondják, hogy némelly sz. nők az üldözés idején, szüzeségök elleneit kikerülni akarván, a ragadozó s megfojtó folyamba vetették magukat és igy haltak meg; az ö vértanu- ságukat az egyház a legnagyobb tisztelettel ünnepli.“ Domnina és leányai ünnepét a görögök Mind- szenthó4-én ülik meg, melly napon már aranyszáju sz. János idejében tartatott, mint azt a jegyzetekben látandjuk, de a latinoknál semmiféle tiszteletökre sem találhatni. Szenvedtek pedig 306. körül, mint az Özséb idézett helye- és aranyszáju sz. János elbeszéléséből kitűnik.

Szent Domina, Bernice, ésProszdoce vértanújába.

(Aranyszáju sz. János 1. köt. 51. hóm.)

1. Nem múlt el még 20. nap, ') hogy a kereszt emlékét ültük, és ime! már vértanuk emlékét is ünnepeljük. Lásd, milly gyorsan gyümölcsöz Krisztus halála? A bárány végett ölettek meg e nők; azon kereszt áldozat végett áldoztattak föl. Nem múlt még el 20. nap és a kereszt fája már jeles sar- jakat hajtott. Ezek az Ö halálának müvei. Lásd, mikint bizonyulnak be ma tettekben az egykor mondottak: „Összezúzta az érc-ajtókat és a vas zárakat letörte.“ Ezek ma tettekben mutatkoznak. Mert ha az érc-ajtókat össze nem zúzza, zárva maradnak *)

*) T. i. sz. Mihál hava 14-étől, melly napon már azon időben tartatott a sz. kereszt ünnepe, — egészen Mindsz. hó 4-éig, melly napon e vértanuk szenvedtek.