Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
226 búmban temethettek el. Ez pedig onnan világlik ki, mert midőn Auxencius, Mopszvesztiának ari- ánus püspöke a 4-ik század vége felé ugyanezen vértanuk tiszteletére egy fényes egyházat építene, Anazarbum lakóitól megnyerte, bogy a sz. vértanuk sírjait fölnyitva, azoknak sz. maradványaiból vehessen egy részt magának; jóllehet a sirok felnyitásakor annyi csoda történt, hogy senki sem meré a sz. testeket megilletni. Sz. Nicetás életirója is Metaphrasztesnél bizonyítja, hogy sz. Tarachus és társai sírja Anazarbumban van, és hogy sz. maradványaik is ott tartatnak. Ugyanezt határozottan erősíti azon adalék is, melly a Bigot-féle kiadású görög vért. emlékiratok végén találtatik, és melly valóban az emlékiratokhoz csatlandó. Végre ezt erősíti a régi vértanukönyv tekintélye is Flo- rentinnál Mindszenthó 11-én, mint a melly napon tartatik ezen Anazoborumban, azaz Anazarbumban szenvedett vértanuk ünnepélyes emléke. Közönségesen azonban a vértanukönyvek s a szentek havitára szerint e vértanuk emléke Tarzusban ünnepeltetett meg, talán azért, mert ott vonattak először kérdésre. Vazul császár hókönyvében az mondatik róluk Ughell szerint, hogy Ciliciából Mopszvesztiába hozattak, és itt különféle kínzások után lefejeztettek. Még sokkal hibásabban állitta— tik ez a szentek azon naptárában, mellyet Kanizius adott ki, hogy t. i. Pompejopolisban Tarzus mellett tartattak fogva. Miből kitetszik, hogy eféle könyvek az emberek- és városok neveinek megjelölésében nem igen pontosak. Az idő. 4. Nehány kézirat a vértanuk szenvedés étDioklecián és Maximián másod izbeni császárságának idejére teszi; de ezen időkor az évkönyvekben nem találtatik. A görög kiadás olvasása sem enged bizonyosabbat gyanítani, melly Dioklecián Augusztus első tanácsfönökségének idejében történtnek állítja. Már pedig Dioklecián első tanácsföi tisztsége 284-ik évre esik, melly év sz. Mihál havában lett
