Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

5 ni rendelet Nikomediában kihirdettetek, egy jeles, világi méltóságban tündöklő férfiú, 4) szent buzga- f .flfuy,Jn,'el'’fS2. lomtól indíttatva, s a hitnek lángjától ösztönöz- L tette, tetve azon rendeletet, melly a város nyilvános helyén volt fölfüggesztve, onnan levevé, s mint gonoszát, s vétkest kezével széttépé, — bár két császár la­kott azon városban, 5) kik közöl az egyik mint legidösb Augusztus az egész birodalom fő Ura, a másik pedig negyedrangu társcsászár volt. Ez te­hát, miután azon városban első volt, ki illy merényt elkövetett, mindjárt kiállván azon büntetéseket, mellyeket olly merészség után magára várhatott, a lelki vigaszt s szivnyugalmat egész utósó lehe­letéig megtartotta. 5. De mindazoknál, kik valaha a pogányok e-ik fej. 4) Laktancius 13. fej. nem tettét, hanem erélyét dicsé­ri, s a halálnemet, melylyel kimúlt, ezen szavakkal teszi ki : „A rendeletet egy bizonyos , bár nem helyesen de ma­gasztos lélekkel elragadta, s összetépte nevetve mondván: hogy a Góthok, és Szarmaták győzelmeit tartalmazza (a császárok t. i. címökben Góthok s Szarmatáknak nevezték magukat.) Ezen vértanút Adó, Uzuard, s más vértanu- könyvirók Jánosnak nevezik sz. Mihál hó 7-ére tevén ün­nepét. Henschen pedig őt ama hires György vértanúnak tartja, kinek hosszú s csodás mesékkel teljes emlékiratit is előadja. Tudós Baluzius, Laktanciushoz irt jegyzeteiben erősíti, hogy az sem Jánosnak nem nevezteték, sem György vértanú nem volt. Paskal évkönyvirója ugyanis György vértanuságát Karus és Numerián császárok idejére teszi ; mit pedig róla Fortunát 2. könyv. 13. v. mond, ezen ni- komediai vértanúra nem illik. „Tömlöccel, veréssel, szomj- jal, láncokkal, éhséggel, hideggel, lángokkal megvallottam Krisztust s a t.“ Már a 4-ik században hires volt György nyugoton, mint ezt tudjuk tours-i Gergel „de gloria Mar­tyrum“ irt 1. könyvéből, Nagy Gergel 9. könyv. 68. lev. Sz. Bathild életéből s a t. Nagy emlékben volt ő a görö­göknél is, mit a régi emlékiratok bizonyítanak, mint Pro- kóp „de aedificiis Justiniani“ irt 3. könyv. 4. fej., hallga­tag sz. János, és Sziceota sz. Tódor élete s at. 5) Dioklecián t. i. és Galerius, melly utóbbi még nem viselt Augusztus nevet, hanem csak Caezar azaz társcsá­szárnak hivaték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom