Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
2 Krisztus ut. 303-ik évben. A keresztények üldöztetése a Il ik fejezetből merítve. 3-ik fej. Sok, kiilön- félekcpen kínzott vértanú. tárgyban, ki az egyháznak ez üldözés előtti állapotáról egyetmást elörebocsátván igy folytatja elbeszélését. Özscb caezáreai püspök általi leirása a Diokletian és Maximiántól támasztott üldözésnek. (Egyháztört. 8-ik könyvéből a válezi kiadás szerint.) 1. Dioklecián uralmának 19-ik évében Dys- ter-hóban, mellyet a Rómaiak Mártiusnak ') hívnak , a fekete vasárnap közeledtével mindenhol császári rendeletek függesztettek föl, mellyek paran- csolák, hogy a keresztények egyházai földig leromboltassanak , a szent könyvek pedig megégettessenek , és hogy az előkelőbbek közölük megvetéssel bélyegeztessenek, az alsó osztálybeliek pedig szabadságuktól fosztassanak meg, ha a keresztény hitben állhatatosan megmaradnak. Először ugyan csak ez volt ellenünk rendelve; de nem sokára újabb parancsok érkeztek , mellyekben meghagyatott, hogy minden egyház püspöke mindenek előtt vasra veressék, azután pedig mindenképen kényszerittessék az isteneknek áldozni. 2. Miért is ez időben igen sok egyházfönök, erős lélekkel állván ki a legnagyobb büntetéseket, jeles küzdelmi látmányokat nynjtott. Mások, kik gyáva szivüek voltak, nagy számmal mindjárt az első megtámadáskor megadták magukat a félelem miatt; a többiek pedig, kik híven ragaszkodtak vallásukhoz, egyenkint különféle módon kínoztat- tak. Ezt korbácscsal ostorozták, azt majdnem el- szenvedhetetlen kínt okozó eszközökkel és körmök- *) *) Dysterhó elejét a tudós Pagi Antal bojt elő hava 22-ére teszi. Laktancius (libro de morte Persecut. c. 12) mondja, hogy az üldözés bőjtelő hó 24-én vette kezdetét, melly napon a rómaiak Terminus istenök ünnepét ülték, így tehát az üldözés kezdete a görög Dysterhóra esett ugyan, de nem a római „Martiusra.“ —
