Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
129 tárokat énekelve föl- s alájárni. Erre azonnal szent félelem- és tisztelettől áthatva, a pogányság babonáját elhagyták nyugalmat lel endök a keresztény hit ölében, azon egyetlen vágytól eltelten, hogy tiszteletűk jeleit mutathassák ki az iránt, kinek kivégeztetésén csak imént olly kegyetlenül dühöngtek. Sokan jöttek oda a közel lakó hivök közöl is, kiknek szivét a szomorúság tőre járta keresztül, midőn kínoztatni látták öt; de most már öröm-hangokban tört ki szivök érzete a vértanúnak az Istentől nyert megdicsöittetése fölött. Ezekhez boldog Vince ekép szóla: „Ne féljetek, s ne gondoljátok, hogy Isten dicsősége megvettethetik; lássátok inkább, hogy ti is dicsérjétek őt, s magatok is élvezzétek a vigaszt, mellyet az angyalok szolgálatukkal hozának nekem. Örüljetek, mert hol előbb sötétséget láttatok, ott most túlvilági fény uralkodik; örüljetek, mert kiről azon véleményben voltatok, hogy kínjaiban nyögni fog, az Isten dicséretének hangoztatására fakadt. A bilincsek lehulltak, erőmet visszanyertem, s egész testem megkönnyebbült a selyemlágy fekhely következtében. Csodálkozzatok, s dicsénekekkel magasztaljátok Krisztust, a szolgáiban mindig győzőt. Adjátok tudtára Daciánnak, hogy milly boldogságot élvezek. Találjon még valamit ki, ha képes, s toldja dicsőségemhez, mert győzelmemet nem csonkíthatja meg, bár mitis vitet rajtam véghez, bármit is gondol ki az ellenem dühöngő ádáz kegyetlensége. Már egyedül szánalmától tartok, hogy ne látszassák, miszerint kegyelmezni akar.“ 9. Ezen tudósításra a megrémült, és dühtől reszkető Dacián e szavakba tört ki : Mit tegyünk hát még ? le vagyunk győzve. Vigyétek testét egy nyoszolyára s puha ágynemű közt enyhüljön fájdalma. Nincsen szándékomban gyötrő kínok közt szenvedett halállal dicsőségét még inkább öregbíteni. De alig hogy némileg helyre ütötte kínzásroncsolta tagjait a kevés időre megengedett nyugalom, s sebjeiis behegedtek, — igy megenyhülten ismét uj 9 Kimúlik a világból ágyra fektetve.
