Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
120 ségétől fogva a tudományoknak szentelte magát, s ezekben az isteni kegyelem erejével, melly öt jókor választott edényévé kiszemelte, nagy elöhala- Yaiértöi dást tőn a boldog Valér saragossai főpap vezérlete szenteltetik, niellett, kitől jámborsága miatt szerpappá is szenteltetett. S minthogy Valérnek némi nyelvhibája volt, az egész tanítási tisztséggel Vincét ruházta föl, ki szüntelen imádságnak, s istenes elmélkedésnek adá oda magát. Az ekép föesperesti2) hivatalt teljesítő Vince szerpap gondossága- és szorgalmával gyakran a püspöki tisztséget is végezé. Dacián mind- 2. Midőn Saragossában, mint azt több hiteles kettőt befő-tanú, és igazei'edetű okmány bizonyítja, bizonyos gatja’ Dacián főnök, Dioklecián és Maximián urai-, s császáraitól engedélyt nyert kegyetlenkedni a keresztényeken , mivel a bösziiltségig dühös volt, ez alkalmon sovárgva kapott, s gonosz szellemétől ösz- tönöztetve azonnal elfogatta a püspököket, áldozá- rokat, s a többi egyházi szolgákat. Erre Valér és Vince azonnal siettek hitök ereje-, s a győzelem reményétől föllelkesülve egy Istenbeni Intőkről vallomást tenni, meglevén győződve, miszerint annál boldogabbak leendnek, minél nehezebb kínokat szenvednek jámbor béketíiréssel a zsarnoktól elannyira, hogy a küzdelem s a büntetések halogatását jutalmuk kissebbitéseül tartották. Valenciába 3. Mindenek előtt Valenciába liurcoltatá Da- hurcoltatnak. cj^n ejnQk Isten választottait éhség gyötrelmei- őrizet- s nehéz láncok csörtetései közt, hogy az utazás nyomorai által megtörje, s a rósz bánásmód következtében zsarnok hatalma alá hajtsa őket, kik fölött különben semmi győzelmet nyerhetni nem esca nevezet alatt ismeretes, püspöke azelőtt a tarragona-i, most a saragossai érseknek hódol. A többi városok, mellyek ez életrajzban előkerülnek, eléggé ismeretesek. 2) A főesperestek régisége-, s előnyeiről ir Thomasszín; (az egyházi fegyelem 1. r. 2-ik könyv. 17-ik fejezetében a latin kiadásban). A karthágói főesperestségről már mile- vitai Optât tesz említést Caecilián idejében.