Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
99 városa lenne caezáreai Mauritániában. — A miért is tehát nem bizonyos, váljon thibariai püspök volt-e Bódog, vagy tuburzikai, mint azt gyanítja Baluz, vagy tuburbiai, mint azt Acher jegy- zé meg a maga kiadása szélén. Az előbbi vélemény elfogadását nehezíti azonban azon körülmény, hogy Tuburzikum Numidia városa volt; holott Bódog életrajzából az tűnik—ki, miszerint ö az altanácsföi tartományhoz tartozott, mert a város gondnokától az altanácsfőhöz küldetett. Sőt ha Szurius okmányainak hitelt adunk, úgy állítanunk kell, hogy közel Karthágóhoz volt püspöki székhelye; mert Szurius mondja, miszerint onnan egy nap alatt utazott el Karthágóba Bódog, másnap pedig ismét székvárosába vissza utazott. A mi bizonyosan megegyez avval, mit álább Bedából hozandunk föl. 3. Egy másik pont, mellyben Szurius emlékiratai a többitől elütnek, Bódog társait illeti. Ezeket Szurius Áper áldozár-, Círus és Győző olvas- nokoknak nevezi ; más kiadások s kéziratok pedig Január áldor-, Fortunát vagy Fortunácián ésSze- ptimín olvasnokoknak hivják, méllyekkel a régi vértanukönyvek is megegyeznek, Bódog mellé Audakt és Január áldozárokat, Fortunácián és Sze- ptim olvasnokokat tevén társakul. Ugyanezen vértanukönyvek a szenvedés helyére vonatkozólag is megint Szuriusnak kedveznek. Állítják ugyanis egyhangúlag, hogy Bódog vértanuságát Apuliának Venosa nevű városában fejezte légyen be. Noha a Baluz- és acherféle kiadások egyetértöleg minden eddig napfényre jött kézirattal Nólát mondják szenvedése helyének. 4. Nem kevésbé térnek el egymástól az emlékiratok vértanusági ideje kijelölésében is ; az Acher- és Baluzféle kiadások, valamint a kéziratok is azt állítják, hogy Boldogasszony hava 15-én szenvedett; Szurius ellenben Kisasszonyhó 30-ára teszi halála napját, melly utóbbi nézet valószínűbb. Mert miután a könyvelégetési rendelet 7* Társai. vértanuság ideje.
