Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
25 Gelöféle misekönyv és Gergel Szentségkönyve (sa- cramentarium) is fölhozzák sz. Ipoly vértanút, de minden társ-, és minden ismertetöjel nélkül, a mellyböl kitetszenék, valljon sz. Lőrinc társa volt-e ö vagy pedig más valaki. Végre Ipolyunk vértanú - ságát 252-ik évre teszszük, midőn Rómában Nov át tévtana terjengett. 5. Itt le kellene Írnunk, ki voltPrudencius, ki sz. Ipolyról dicséneket irt, ha ez irataiból már eléggé ismeretes nem volna, mellyékből a nyugati egyházak a római egyház után számtalan dicséneket használnak az isteni tisztelet alatt. Született 348-ban Szaliás tanácsfö alatt, miként maga a Katliemeri- non előszavában bizonyítja. Munkálatait Gennad jegyzé föl, (in Catalogo virorum illustrium); utána pedig mások, kik az övéhez hasonló névsort szerkesztettek. Szidonius Apollináris Donidiushoz irt 2. könyv. 9. levelében őt tudomány nyal párosult jámborságáért dicséri. Béda pedig (de arte metrica) legjelesebb spanyol skolasztikusnak vallja. Az újabb korbeliek közöl pedig Erazmust emelhetjük ki, ki (tóm. 5. Commentarii in 2. Prűd. hymnos) Pindarusnak nevezi öt. Legnevezetesebb azonban Avit bécsi főpap, ki Prudencius után élt. Ez a szüzesség erényéről irt VI. költeményében, midőn már sokat szólott az erényekről, Prudencius lélekharc- dalát (Psychomachia) dicséri a következő három versben : A becses erkölcsök példányát, s a nemes elme Küzdelmét testünk tüzes ingerivei, kobozán rég Zengve inegéneklé bölcsen Prudenc danájában. i volt Prudencius?