Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
23 (.Tooçrito,-) mondogat. Ugyanezen Ipolyról s az ö munkáiról többet olvashatni sz. Jeromos névsorozatában, hol ötét egy általa ismeretlen város püspökének állítja. Gelö (lib. de duabus naturis) ugyanazt Arábia érsekének cimezi, de hibásan, mert Özséb helyét roszul értette, a mint jól megjegyzi Kotelér sz. Euthym életéhez adott észrevételeiben , (tomo 2. Monument. Eccl. Graecae, coll. 639—640.) hol a tudós férfiú Özsébnek saját szavaiból megmutatja , miszerint Ipoly ugyan püspök volt, de nem Arábiának érseke. Mások közönségesen portói püspöknek mondják. Phocius ötét sz. Irén, mások pedig alexandriai Kelemen tanítványának tartják. Megemlíti ötét Epiphán is (haeresi 31.), valamint más egyházi irók; s ennek ünnepét az ismeretes vértanukönyvek Kisasszony hava 22. vagy 23. napjára rendelik; vértanuságát Szevér Sándor idejére teszik. 1555—ik évben averánói mezön egy székben iilö embernek szobra ásatott ki, körülötte egy magában tizenhat évet foglaló husvétkörrel, melly kör foltalálójának ez Ipoly tartatik. E kört kiadták Bucher, Gruter és Skaliger, mellyröl, valamint e szent féfiu többi munkáiról, lásd az egyházi irók uj könyvtárát, mellyet a tudós Ellies du Pin Lajos francia nyelven Párizsban minap kiadott, továbbá Kaviust 2. rész. 25. s a köv. lapon. 3. Egyike az Ipolyoknak, kit Prudencius más kettővel állítólag összezavart, antiochiai áldozárvolt. Igaz ugyan, hogyUzuárd-, Adó-, Notkér- és másféle vértanukönyvekben Ipoly antiochiai áldozár ünnepe Boldogasszony hava 30-ára tűzetik, ki Kovát tévtana által egy időre elcsábittatván, később Isten kegyelme által az egyház kebelébe visszatért, mellyben ésmellyért dicső vértanuságot szenvedett; azonban mindez Prudencius tekintélyét a vértanukönyvek ellenében nem csökkenti. Ipoly antiochiai áldozár szintúgy elcsábittathatott Kovát tévtana által, mint a római. Egyébiránt Prudencius szavai, mellyek az újabb római vértanukönyvben második Ipoly.
