Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

III.

48

kijelentés által e földön is föl fognak diszittetni a vértanúi dicsőség koszorújával ; talán még ez évben, talán jövőre 8) nemzeti ünnepet fognak ülni a magyar haza kathol. lakói, mellyen a szentséges kezek által letörlendö fájdalom könyek helyén az öröm, tisztelet s hála érzete fog a szemekben ragyogni, s az eddig a szent székhez olly hü magyar nemzet gyémánt-szilárd fallá alakuland a hármas korona trónja körül. Oh viradjon mielőbb e nap, és a nagyszombati de különösen a sebesi csodajelenetek sora kétségkívül tovább fűződik !

*

* *

Valljon, ki a fület ülteté, nem hallana ? vagy ki a szemet alkotá, nem látna? Ki a nemzeteket megfeddi, nem , nem tenne megrovást ? — Népét nem űzi vissza az Ur, és örökségét nem hagyja el. 93. Zsoltár 9. 10. 13.

Kiegészitésül egyetlen pillanattal tekintsünk vissza a kassai üldöző férfiak sorsáras avértanuságszínhelyére. Ezek további története bizonyítja, hogy itt a Gondviselés boszuló- lag működött; működött itt valamelly titkos de hatalmas kar, melly a bűntettesek és részeseken akiontott vért szem- betünöl'eg megboszulá. Reiner, Alvincy egymás után csak hamar elhalának, amaz, midőn rajongása érdemeiért már- már Kassa fejedelmének tartá magát, emez, midőn esztergomi érsekség utáni reményeit !l) meghiúsulni látá. Bethlen

8) Ez indokolja, miért vettünk föl minden apróságot e három hitbajnok életiratában.

®) Alvincy Péter remélte-e református prédikátor létére az esztergomi érsekséget; kitűnik a következő érdekes párbeszédből. Bethlen 1620-diki Kisasszonyhava 25-dikén Besztercebányán magyar ki- rálylyá választatván, bizonyos előérzetbol vonakodék magát megkoronáztatni, jóllehet a szent koronát Zolyom várával együtt hatalmába kertté: Alvincy ellenben, ekkor már a fejedelem udvari papja nagyon sürgette a koronázást: erre Bethlen kérdé Alvincytól: „Ki is fogna engem megkoronázhatni?1 „Parancsodra állok én itt,“ — felele Alvincy. ,Ugy ám; — viszonzá nevetve Bethlen — de te nem vagy esztergomi érsek !‘ „Csak parancsold, hogy legyek, s megkoronázlak“ — ajánlá magát a prédikátor. ,De épen ezt csak koronás király teheti, mi én még nem vagyok.1 Lön a végválasz.