Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

16 Ideje. igen régi zsolozsmakönyv (Breviárium), a sz. kézira­toknak e legrégibb virága, s az otti levéltárban talált irományok nyomán. Ferrárius a szenteknek általános névsorában mindszenthó ugyanazon 26-ik napján igy szól: „Spanyolországnak Vich nevű vá­rosában Décius alatt elvérzett vértanuk.“ Es a jegy­zékekben megvallja, miszerint ö ezt a vichi egy­ház okmányaiból vette. Egyébiránt ö megegyez Galesini vértanukönyvével, melly szerint ezen vér­tanuk Afrikában szenvedtek, hanem hozzá adja: hogy az ö tetemeik Vichben nyugszanak. Továbbá Yicus, —közönségesen Yich — kicsi ugyan ma­gában , de püspöki székkel ékített város Kataloniá- ban. Püspöke többször ausaipüspöknek mondatik, minthogy a püspöki szék hajdan a hires Ausa vá­rosában volt. 4. Továbbá, noha nem tagadhatjuk, hogy ezen vértanuk Décius üldözése alatt szenvedtek, mindazáltal bizonyoson nem tudhatjuk, mellyik évben. Haláluk napjáról valamivel bizonyosabbak lehetnénk, ha a Nagyerdöféle kézirat Kolbert és Mombrit kéziratával megegyezne. De ezen kézirat az emlékiratoknak mind elején, mind végén azt jegyzi meg: miszerint ezen vértanuk mindszent­hó 25-én (VIII. Kai. Novembris) szenvedtek légyen; a Kolbert- s Mombritféle kéziratok pedig a fönnebb. érintett vértanukönyvekkel egyezöleg a szenve- dési időt a következő napra teszik. A Nagyerdöféle iromány mellett van a fönnemlített barbari vérta- nukönyv is. Egyébiránt a görög s néhány latin vértanukönyv a rómaival együtt Marcián vértanút mindszenthó 25-én ünnepük; de hogy itt más, a miénktől különböző Marciánról van szó, senkisem kétli. Az t. i. énekes és szentirás-olvasó Marcián volt, ki Martyrius alszerpappal együtt Konstantin császár alatt Macédó a konstantinápolyi szék bi­torlójának nógatására Fülöp konstantinápolyi fő­nök által öletett meg. Mind a kettő otthonosa, s barátja volt sz. Pálnak, ugyanazon város püspö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom