Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
I.
12 lásban Hagyd el. A többi jézustársasági atya Kolosmonosto- ron telepíttetek le Vangrovic Ignác házfö alatt Odeschalchi Alajos latin szónokkal, honnét azonban nemsokára az erélyes fejedelem által, János atya sürgetésére, Kolosvárrá vitetettek be, hogy ott iskolát nyitván, bővebben fejthessék ki tevékenységüket. Itt az atyák a szószéken is működének: ám a városban, mellyben ezer meg ezer szem féltékenyen örködék a vallási viszonyok szorosan kiszabott jogköre fölött, a konkolytépés ideje még nem látszék elérkezettnek, minthogy a helyzet súlya , melly alatt a katholikusok görnyedének, sokat visszaránta a meggyőződés követésétől, s a kedélyek különben is nem kevéssé kavargának a fejedelem ezen meré- nyes, de szabad ténye, a jézustársaság bevezetése miatt is. Jobban sikerült nekik az iskolai ügy. Rövid idő alatt egész Erdély betelék miveltségök , és szelid magokviselete hírével, mellytöl indíttatva, az elfogulatlan nagyok közöl többen vetélykedve vivék fiaikat hozzájok Kolosvárrá, ésigy e tér szép reményekkel kecsegteté a katholikusokat, kiknek lelki állapota különben is nem csekély lendületet kapott az atyák e szabad mozgása által. E közben János atya szerencsésen működött a fejedelmi udvarban is, hol a fejedelemfi mellett leginkább a más hitű udvaroncok és az anya hatását, ki, mint a kálvinista Bocskayház leánya, fiát a fejedelem akaratja ellen is a maga vallásában törekvék nevelni, kelle ellensúlyoznia. Ez sikerült is neki; mert Zsigmond atyja után 1585-ben, 16 éves korában, a fejedelemségre jutván, ha politikai gondolkozásában állhatatlan vala is, vallásához mindig híven ragaszkodók. Kristóf fejedelem János atyába ennek szelídsége és alázatossága által indíttatva teljes bizalmát helyzé; öt bizá meg- pénztára és udvara fóliigyelésé- vel is, mellyek vezetésére alkalmasabb és hivebb egyént sohasem lelhetett volna ; e mellett nagy befolyást engede neki Erdély dolgaiba ; és, ha a jezsuita Zsigmond mellől ór- gyilkolás által el nem ragad tátik, Erdély aligha látta volna a kolosvári piacon az 1594-iki véres jelenetet, és Zsigmond, kit ö Erdély legmiveltebb lelkű fejedelmévé nevelt, aligha olly fénytelenül és sanyarún ejtette volna el a fejedelmi jogart, mellyet országa javára s az összes kereszténység örömére olly dicsőségesen kezde forgatni a jezsuita befolyása
