Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
275 szenthó 30-án ünnepük, melly napon az emlékiratok szerint Agrikolán elé vitetett, s fövételre kárhoztatott. Nem olly bizonyos az év, mellyben vér- tanuságot szenvedett, mellyet Vazaeus spanyol évkönyvében Fausztus tanácsföségének második, Gal- lusénak pedig első évére, azaz Krisztus Urunk után 298-ikra tesz. Ezen véleményben osztozikBarónius, kihez mi is csatlakozunk, mig bizonyosabb okiratok jöneknapvilágra; annál inkább, minthogy senkisem tagadhatja, hogy Marcell Dioklecián nagy üldözése előtt szenvedett. Bizonyos az, hogy — mint Prosper évkönyvéből tudós Pági Antal megjegyzi — leginkább ezen évben kezdetett meg az üldözés a keresztény katonák ellen. 3. Ezen vértanút, mint tartományukból szárma- Helye‘ zottat magukénak mondják a spanyol irók, kik tizenkét vértanufiat tulajdonítanak neki , de hogy milly joggal, mások ítéletére bízzuk. Ezeket mind elősorolja tudensi Lukács a világ évkönyveihezi előszavában; de sokkal többet ir rólok Tamayus Szalazár a spanyol vértanukönyvben mindszenthó 30-ik napján, hol állítja, miszerint ugyanazon szent vértanú teste 1493-ik évben katholikus Ferdinand király alatt Tanger városából Spanyolhonba vitetett , hol Leon városban, melly a hasonnevű tartománynak főhelye, őriztetik. Tanger, hol Marcell vértanúi koronát nyert, Afrikának leghatalmasb városa, Mauritánia tartománynak főhelye, melly attól Tanger nevet is nyert. Most is nevezetes hely, s Habatában, Fezza tartományban fekszik. Szent Marcell százados és vértana emlékiratai. (Kéziratok és kiadások után.) I. Tanger városban, Fortunát elnöksége alatt Krj^u*“ntán a császár születésnapja ünnepeltetett. Midőn mindenki vendégeskedék s áldoza, Marcell, egy a trajáni hadosztály századosai közöl, ezt fajtalan lakmáro18*
