Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
273 katonáskodhatom.“ Dion : „Tekintsd fiatalságodat, s katonáskodjál; mert ez illik ifjúhoz.“ Miksa: „Az Ur katonája vagyok, nem katonáskodhatom a világnak. Már mondtam, hogy keresztény vagyok.“ Ae idényt*' Dión altanácsfö : „Diokleeián, Maximián, Konstanc megveti, és Maximus uraink szent kiséretében keresztény katonák is vannak, s katonáskodnak.“ Miksa : „Ok tudják, mi használ nekik. Én azonban keresztény vagyok, és gonoszt nem cselekedhetem.“ Dión : „Micsoda gonoszt cselekszenek4), kik katonáskodnak?“ Miksa : „Tudod te, mit cselekszenek.“ Dión altanácsfö : „Katonáskodjál, nehogy a katonaságot megvetvén, gonoszul elveszsz.“ Miksa : „Én el nem veszek, és ha e világból ki is múlok, lelkem Krisztussal, az én Urammal élni fog. III. Ezután Dión igy szóla : „Töröld le nevét.“ Azz0tf[t"îét°" És midőn letöröltetett, mondá ismét Dión : „Mivel a katonaságot rósz szivvel megvetetted, a többiek példájára illő Ítéletet fogsz nyerni.“ Erre Írásból a következő ítéletet olvasá föl: „Tetszett, hogy Miksa, mivel a katonaság szentségét elég gonoszul megyeié, lefejeztessék!“ Most Miksa igy kiálta föl : „Hála Istennek.“ Ekkor Miksa húsz éves, három hónapos és tizennyolc napos volt5), s midőn a vesz4) Ezen kérdés a felelettel együtt nincs a kiadásokban. Egyébiránt ebből következtetni lehet, miszerint Miksa nem vetette meg a katonaságot azért, mintha magában rósz lenne, hanem csak a bűnalkalmak miatt, mellyeket a katonák tapasztalnak. így sz. Márton Szulpicius Szevernél, midőn már keresztény lett, mondja: „Én Krisztus katonája vagyok, nekem nem szabad harcolni.“ Annál kevésb- bé pogány császárok alatt, kik a katonákat gyakran kényszerítették , hogy az isteneknek áldozzanak, vagy más pogány szertartásokat gyakoroljanak. — Lásd alább sz. Marcell és Tarach emlékirataikat az I. sz. alatt, és Barónius jegyzeteit a római vértanukönyvben Boldogasszony hava 2-ához , hol Marcellin gyermekről az is mondatik, hogy Licin császártól megöletett, mert nem akart katonáskodni. 5) Vegécius 1. könyv. 4. fejez, a had-ujoncok koráról igy szól: „Ha a régi szokás megtartandó, mindenki tudja, hogy a serdült korba lépők már katonaszedés alá kerül 18
