Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

268

A kalonák pallos alatt vesznek el.

Szent Győző újra kinoz- tatva hezára- tik.

A császár jelenlétében Jupiter oltárát széttöri, miért lába levágatik.

Krisztus Istenünk és Királyunk.

tenek tiszteletére, igy felele : „A mit magam épiték, azt lerontanom nem szabad.“ Erre a szent katonák Sándor, Felicián és Longin kikérdeztelek, de ök az Ur vallásában hiven megmaradtak, miért is a császár parancsából pallossal végeztettek ki ; s igy megválva múlandó porlakuktól, mennyben örök hazát nyertek.

XIY. Szent Győző pedig látván a kivégzett katonákat, siralmas hangon kérte Istenét, hogy kiknek Isten után hitök s dicső haláluk okozója volt, vértanuságuk és hitvallásukban társok lehessen. Egyszerre e dicső vértanút a nép ordításai közt mindenfelől ütlegekkel verék, és megint fólfeszit- vén botokkal és ökörinakkal a legkegyetlenebbül kinozák. Utóbb a kifáradt kinzóktól börtönbe vi- teték, hol három napot imávaltöltvén vértanuságát nagy szivtöredelem és könyözönnel az Urnák ajánlá.

XY. A mogorva császár, hallván a vértanú állhatatosságát, mintha legörjöngöbb kínzójául utoljára tartatott volna fon, maga elé parancsolá a vértanút állíttatni. Kérdőre vonatván az állhatatos vértanú, hü maradt hitéhez. Ekkor a düh és harag mintegy ujonan megtámadta Krisztus harcosát ; a fenyegetések, ijesztgetések, átkok és gúnyok ismét megújultak. E közben Maximián Jupiter oltárát hozatá elő, melly előtte rögtön folállíttaték s a szentségtörö pogány pap is megjelenék fölkészülve. Erre a császár igy szólitá meg Győzőt : „Vess tőin7 jént, engeszteld meg Jupitert, és légy barátunk.“ Ezt hallván Krisztus hős bajnoka, a Szentlélek tüze által felgyulasztva tovább nem türheté ; mintegy áldozandó közelebb lépett, és a pogány pap által egyedül tartott oltárt lábával íoldönté, s miután ezért a gonosz császár parancsára lába levágatott volna, ezt Istenének, Királyának és Urának, Jézus Krisztusnak mint teste illatos zsengéjét fölajánlotta.

XVI. Végre pedig egész testét és lelkét az Urnák visszaadandó, a császár parancsára egy malomhoz hurcoltatok. Hová olly gyorsan és vígan