Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
10 maradhattak ugyanis titokban, miután néhány év óta Isten kegyelme által, rendkívüli erényekkel ékeskedtek. Fronton tehát Aprima városának béke- fejedelme '), szolgákat küldött ki a hivatalból azoknak befogatására, sőt maga is kiment poroszlóival e szentek fölkeresésére. S miután föltalálták őket, átadták a katonáknak, kik megkötözve *) Vajry Metz városába*) hurcolták, hol Aquilin főnőktől, ki- Kicaeaba. pez a nyilvános ügyek tartoztak, tömlőébe vettettek. Rólok az a hir keringett, miszerint ők a keresztények Istenéhez igazán méltók, miután az érény minden nemének gyakorlásában tökéletesek. Az első val- II. Néhány nap múlva elöhivatának. Bemenet látás. a törvényterembe megtelvén Szentlélekkel, törhetlen bátorsággal kezdék hirdetni Isten igéjét ; s igy rettenthetlenül fogtak az Ur megvallásának dicső harcához. Pompeján pedig a fölevéltárnok ünnepélyes, hivatalos hangon mondá : „Itt vannak főnök a szentek ! Apaffina határiról, Sanzor -) faluból vallatás végett a te hatalmadnak magas és fényes itélöszéke elé állítva.“ Erre Tibérius Gra- chus Klaudius Aquilin kérdé : „Mi nevetek ?“ A szentek felelék: „Egyik közölünk Trypho-, másik pedig Respiciusnak hivatik. Tibérius újra: „Mi sorsú emberek vagytok“ ? Sz. Trypho „Nálunk keresztényeknél nem dívik a sors, melly csak az emberek agyában szülemlett; igen ők faragták ki ez agyrémet, mellynek aztán sors nevet adtanak; nálunk mondom ez nincs, mivel hiszszük, miszerint minden Isten rendeletéből történik. De ha származásunkat akarod tudni : mi születésre nézve nemesek vagyunk“; mire Pompeján ezt az észrevételt tévé: „Tudom, úgymond, a császár illyeket is különbség nélkül máglyára kárhoztat; hacsak az istenek*) A kéziratban, mint fönnebb említők, Aprinia olvasható; a békefejdelem latinban: princeps pacis, a régiek szerint Irenarcha. 2) A Szuriusféle kéziratban : Campszades olvasható.
