Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

183

Lelki szegényeit, és kik a bűnök ezer nemiben dús- Gazdagok elsülyedve valánk, jó útra vezetve A földnek javait s gyönyörét, hin hírneveket s más Méltóságokat és rangot megvetve, helyettök Benned szebb javakat lelnénk, hont s szende családkört.

Te vagy atyánk, te hazánk, házunk ') s vágyó- B°d°gJKói# nunk egyedül te.

Kisdedként ölelünk, mert szent kebeledre helyezve Fészkünk lett te öled, hol jól ápolva növekszünk,

Testünk más alakot vesz föl, s szabadulva a földi Kapcsoktól szárnyunkkal az ég magasába repülünk,

Mert madarakká tesz bennünket az Isten igéje.

Általad ismertük könnyűnek Krisztus igáját,

Benned a bűnös iránt nyájas, s édes leve Krisztus A keseredteknek. Legyen e nap hát minekünk is Unnepies, mellyen te az égbe jutái, ki világnak Halni tanítsz, hogy Krisztusnak mi is újra szülessünk.

Rajta tehát hárfám! húrod zengésre feszüljön , Léleküdítöen hasson kebelemre zenéd és Keltsd viszhangra szivem lantját, szeretettel ez adjon Nyelvemnek hangot, s ajkamról szálljon az ének.

Én nem a Kasztalius * 2 3) múzsáit a tünde regéket, a költő meg- Ugy Phoebust Aónia :i) bérceiről sem idézem. glast, as*cnt"

Krisztus hí énekre föl : O neviben merek én csak tárgyat vesz

elő.

■) Ugyanezen Paulin Bódogot többnyire „dominaedius“- ának nevezi, melly nevezettel, miként Paulin munkái uj kiadásának fölvilágosítója a 17-ik jegyzetben megjegyzi, a ház vagyis templom urát akarja kifejezni, (1. Glossar. Cangianum). A fönn megjegyzett helyen tehát a szerző e temlomra céloz, melly Nólában sz. Bódog pártfogása alatt állott.

2) Kasztalius a múzsáknak szentelt forrás volt Parnasz- szus tövében ; e nevét Kasztalia szűztől nyerte, ki Apollo elől szökvén elesett és forrássá változtatott, (1. erről Virgil. 3. Géorgie.)

3) Aónia Baeóciának hegyes vidéke, hol szinte egy a múzsáknak szentelt forrás volt, s innét Aonides-eknek mondattak. (1. Juvenal.)