Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

172

neknek. Ha pedig valaki e parancsukat megvetni merészkedik, az tudja meg, hogy különb féle bün- . tetés- és kínzásnak lesz alávetve, s igy a legkinosb halálnak esnék martalékul.“ Szapricius ezt hallván imigyen válaszolt : „Nekünk keresztényeknek Krisz- Krisztus tus, az élő Isten királyunk; mivel ö az egyedüli 8 en' igaz Isten, teremtöje mennynek, földnek, tengernek és mindennek, a mi azokban van. Kívüle minden más isten, millyek a pogányok bálványai, vesz- szen el az egész földön ; hisz ezek senkinsem képesek segíteni, senkitsem tudnak megsérteni, senkit gátolni terve kivitelében, minthogy csak merő em- Kinozzák. béri müvek.

IV. Erre az elnök fölindulva esigázatra kár- hoztatá, parancsolván, hogy a csigákat gyorsan forgassák. Mialatt Szapriciust illy embertelenül s illy kegyetlenül kínozták, a szenvedő igy szólítja meg az elnököt: „Testemen ugyan neked, de lelkemen egyedül az Ur Jézus Krisztusnak van hatalma, a ki azt teremtette.“ Szapricius igen sokáig kitartotta a kínokat. A biró látván, hogy semmi módon sem akar elállni meggyőződésétől, Ítéletet hozott ^áiráTtéii*" r®á, mondván: „Szapricius áldozárt, ki a császárok rendeletéit megvetette, s azoknak nem engedelmeskedett, sem a halhatlan isteneknek áldozni nem akart, mint ollyat, ki a keresztények hitétől elálla- kerteleiTkér^ nem akart, ezennel halálra Ítéljük.“ — újraSzapri- V. Megtudván a vértanusági ítéletet, azonnal bocsánatot, kiment és sietett a mennyei koronát elnyerni. Sz.

Nicephor értesülvén erről, elébe siet, s magát lábaihoz vetvén , igy kiált föl: „Krisztus vértanúja! bocsáss meg nekem, mert vétkeztem ellened.“ 0 azonban mitsem felelt. Sz. Nicephor öt egy más utón ismét megelőzte, s mielőtt a városból kiért volna, újra előtte állt s a következőleg kérte öt: „Krisztus vértanúja! bocsásd meg nekem, a mivel mint ember megbántottalak ; mert ime ! győzelmi babért ad neked Krisztus, kit meg nem tagadtál, hanem bátran megvallottál számtalan tanú előtt.“ De Sza-