Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
167 lent meg, hogy engem elhurcoljanak, kik egy helyre vezettek, hol a testvéri szeretet már sokakat egybegyüjtött. Az elnökhöz érvén rögtön az ítélő - szék elé hurcoltak. Most megjelent anyám is igy kiáltván föl a népcsoport közé vegyülve : dicsérjétek, és magasztaljátok öt, mertsenkisemszenvedett még illy vértanuságot.“ S valóban, igy nem szenvedett még senki; mert ha elhallgatom is a börtönben tanúsított önmegtagadási gyakorlatokat, mely- lyeknél fogva még ama csekély élelmet is megta gadta magától, mellyet a többivel együtt a fösvény börtönörtöl kapott, egyedül ö tartoztatá meg magát a kevéstől is, olly nagyra becsülvén azt, ha t. i. magát szoros és törvényszeres böjt által sanyargatván, másokat ápolhatott: .... , O ' A A KÍV0or££3 XXII. De azt nem hallgathatom el, hogy helyére'húr- egyedül öt vezették ki úgy és olly tisztelettel, mi- €olumk- ként számos áldozár- és tanítványaiból álló szépen rendezett kisérete egy hercegéhez hasonlíta. S igy már e fényes vezettetése is kifejező az uralmat, melly a vértanúra várakozik Isten országában s mellyet lélekben és szívben már e földön is gyakorol. Ezt látszott bizonyítani maga az ég is, mert csöndes sűrű eső szállá alá mérsékelt harmatként, mi már azért is hasznos volt, mert a roszlelkü s kiváncsi pogányokat visszatartoztatá s a keresztények alkalmat és időt nyertek a kölcsönös testvéri szeretetcsókra a nélkül, hogy csak egy pogány szemlélő lett volna is jelen, ki őket zavarta volna. De — miként magaFlavián megjegyzé — azért volt ez eső, hogy az Ur szenvedése példájára a vér vízzel elegyednék. XXIII. Miután testvéreit mind megáldá s tölök békecsókok közt búcsút vett, a Fusciánumhoz közel fekvő házat elhagyta, s egy emeltebb és a szónoklatra alkalmasb helyre jött, hol kezével csöndet parancsolván ekkép szóla : „Békében s egyességben lesztek velünk kedves testvérek ! ha az egyház békéjét s a szeretet egységét fön fogjátok tartani. Ne