Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
164 napjának tekinté. A pogány csoport nem győzött eléggé csodálkozni az esdö Montén szavain. a tanácstc- XVIII. Midőn harmadnapra a törvényszék elé lembevjsz'k.jdézék öt, a hitetlenek és a hitszegük hallván hírét csoportosan gyülekeztek össze a vértanú hitét próbaköre teendők. Kijött tehát Isten hü tanúja a börtönből, abba többé vissza nem térendő. Közös mindenki előtt az öröm, azonban ö még inkább meg voltbensöleggyőződve, hogy saját hite s elődeinek kérelme az elnököt, ha mindjárt önkénytelenül s a nép ellenzésére is, a halálos Ítéletre inditandja. Miért is az elébe jövő s üdvöt kívánó testvéreknek egész biztossággalmondá sigéré, hogy Fuscianum- ban ,3) mindnyájok számára békét eszközlend. Oh milly erős bizalom, mi Ily mcgingathatlan hit ez ! — Azután a tanácsterembe menvén, az ott állók bá- multára az őrizet helyén megállapodék, s várá, mig hivatnék. A a^rpíon" XIX. Ott voltunk oldala mellett, s szorosan *a 'v"u|' hozzá kapcsolódván, irányában mindazon tiszteletet s szeretetet tanúsítók, melly egy .vértanút, kivel együtt éltünk, illethet. Jelen voltak tanítványai is könyes szemekkel tanácsolván M) neki, miszerint elállván föltett szándokától, áldozna az isteneknek , azután tegyen a mit akar ; ne tartson attól a kétes, jövő — mint mondják — örök haláltól jobban , mint a jelentől. így gondolkodának természetesen a pogányok, kik legnagyobb esztelenségnek tárták: halált elébe tenni az életnek. 0 azonban megköszönve iránta tanúsított barátságukat, mely- lyel rajta, a mint tudták és jónak vélték, segíteni törekedtek, a hitről mondott hozzájuk néhány sza,3) Neve egy nyilvános helynek; Szúrius „Fuseanum“- nak mondja. ,4) Mint szerpap egyrészt kétségkívül tanítással foglalkozott; tanítványai közt pedig lehettek pogány hittanulók is, kik föl nem fogva a vértanuság mibenlétét, gyarló belátásuk szerint illy tanácscsal akartak segíteni szeretett tanárukon.
