Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
152 olvasható. Mit kelljen érteni e név alatt, mások kutassák. E vértanuk 2. Cyprián leveleiben gyakran előfordulnak unnepei. •>r _ . . „ . illy nevű vértanuk, de minthogy olly világosán nem különböztetnek meg, hogy a mik rólok mondatnak , más hasonnevüekre is ne alkalmaztathatnának, inkább más vértanukat akarunk itt érteni, mint bizonytalant bizonyosnak állítani, miután nem tudjuk ugyanegyek-e azokkal, kikről szólunk. A római s más vértanukönyvek ezek ünnepét böjtelö- hó 24-re teszik, melly napon Szúrius emléküket leírja, s ezt Henschen Gott fri d a Bollandistáknál szinte böjtelöhóba szőtte be; ámbár Lúcius és Montai! születését nemcsak néhány vértanukönyv, hanem a legrégibb karthágói naptár isMáriahó 23-án üli meg, melly naptárt minden egyéb naptárnál többre kell becsülni. Ugyanitt az emlékiratokkal megegyezöleg Máriahó 25-én Flavián szenvedésé is, ünnepeltetik ; ide van csatolva még Szeptimia is ; nem tudom mi okból. Juliánról s a többiekröl semmi említés sincs; mert Leukusvagy Liicius és Győző, kik sz. András hava 1-én emlittetnek, úgy látszik, hogy nem azok, kikről ez emlikiratokban szó van. Szenvedésük — úgy véljük —- körülbelül 259-ben, vagy a következő évben történt: azon Majájuk időtájban tudniillik, melly Galérius Maximus halála közt azonnal Cyprián vértanusága után, — mint ennek emlékiratában megérintve van, — és a másik altanácsfő megérkezte közt lefolyt, mint ez az emlékiratokból világosan kitetszik. Krisztus után szent Montán. liúcius és más vértanuk 259-ik vagy 7 260ik évben. SZCIlVetlese. (Kéziratok- és kiadások után.) Az emlékira- I. Gondunk van rátok kedves testvérek ! mert ^vértanuk'1 mi volna illőbb hozzánk, kik Istennek szolgái és írták. Krisztusnak szentelve vagyunk, mint a testvérek sokaságáról gondoskodni? És valóban eme szeretet-
