Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből
39 gyeplüit, de csak a régi maradt; sőt most előbbi hibáit még azon merénynyel is tetézé, miszerint övéi beleegyezte nélkül a magyarok országát háladatosságból III. Henrik császárnak adá át főúri joggal. 3) Gondolható, mennyire fölhevültek a kedélyek, mihelyt ez a szabadságára féltékeny s a német ellenében mindig büszke magyar nép tudtára esett ; de Péter szinte vesztét érezvén, az elégíiletleneken olly szörnyű vérengzéseket s zsarolásokat vitt végbe, hogy ismételt kormánylása harmadik évében a lázadás mindenütt kitört nem csak a király, hanem minden idegen és új, tehát a keresztény vallás ellen is ; lángba borult az egész ország ___ Feslettsége s kegyetlenségei által nem csak megakadályozá a keresztény vallás terjedését, hanem sokakat mind önmagától, mind a vallást ápoló idegenektől, magától a vallástól is elidegenített, s okozója lön a magyar egyház történelem azon korszakának, melly a keresztény vallás üldöztetésének nevezhető magyar földön, s meilyben Gellért is elnyeré társaival a vértanúi pálmát. A magyarok Csanádon összejővén , Pétert letevék, s követeket küldtek Kopasz László három fiához a külföldre, őket az uralkodásra megkíván. Kérésökre Endre és Levente hercegek eléghamar meg is jelentek a határokon, s a dolgok állásáról magoknak tudomást szerzendők, Abaújvárott megállapodtak. Itt jött hozzájok Vatha, a magyar történelem ezen szörnye, számlálhat- lan csőcselék kíséretében, arra kérvén a hercegeket, hogy engednék meg előbbi szittya vallásukat visszafogadni, a keresztény vallást, papjai, templomai, s zárdáival együtt kiirtani, mit ha megadnának, ők azonnal kiverik Pétert az országból, egyszersmind hazugul állítván, hogy csakis e föltétel alatt szándékozzák őket a magyarok visszafogadni. — A hercegek eliszonyodtak illy föltételeken, s mivel mégis nyíltan ellenmondani nem bátorkodtak , hallgatással vélték mellőzhetni a beleegyezést. Qui tacet , consentire videtur. A ki hallgat ellent nem mond, ha talán épen bele nem egyez is ! Vatha a hallgatást tetszése szerint magyarázta. Már a hercegek előtt leborotvált fővel, csak három iistököt viselve jelent meg, most mindenfelé követőket szerzett magának, varázsolókat s tátosokat gyűjtött maga köré, a népet beszédeivel fölbújtogatta, sőt a hercegek nevében éjjel három *) *) V. ö, sz. Béla életrajza alatti 4) jegyzetünket.