Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből
55 XVIIÏ. Szent S z á d o k d ö m é s. *) ,A mostani ideig tartó szenvedéseket a jövendő dicsőséggel, melly megjelentetik nekünk, összehasonlítani nem lehet.4 Sz. Pál Rom. 8. f. 18. v. Szádokol nemzetségére nézve magokénak mondják a lengyel történelmészek, különben szent Domonkos tanítványa s szerzettagja volt, és sz. Pállal egyszerre küldetett hazánkba, hol egyházunk tatarozásában az első magyarhoni dömésekkel vállvetve fáradozott; ö volt sz. Pál társai közöl az, ki által a döntések honunk határain Laurinum városban előre tudósittattak ki- küldetésök sikeréről. Ugyanis, midőn azon éjjel, melly honunk- bai léptöket megelőzé, az ég áldásáért imádkozva, virrasztana, hirtelen szörnyű, a tengerzugáshoz hasonló zajongás hatotta meg fülét, mellyböl a következő szavakat vévé ki : ,Jaj nekünk ! Ti minket birtokainkból jöttök kifosztani és lakainkból kiforgatni!4 — E zajt az ördögök pokolbeli megzavarodása s rettegése okozta, a kik ugyanis előre látván, milly tömérdek lélektöl fosztatnak meg a dömések föllépése által, veszteségökön ordítozni kezűének. E látmány elbeszélése nem csekély vigasztalást s lelkesedést öntött társaiba. Szádok hazánkban lelke egész erejével töltötte be hivatását: buzgón hirdette az Isten igéjét, szeretettel oktatta a tudatlan és ártatlan kisdedeket, szinte a bűnös és tudatlan nagyokat, egész önföláldozással szolgálta ki az üj szövetség kegycsatornáit; mind e közben pedig, mint az éji látmány is bizonyítja, sokat virrasztón imázás, szent elmélkedés között, s testét az önsanyargatás minden nemében kíméletlenül gyakorolta. Pált mintegy húsz évvel túlélte, de a vértanusági dicsőségtől még sem fosztatott meg, csak hosszabb lett földi pályája, hogy méltóbbá tegye magát a fényes koronára. Hazánkból Lengyelországba ment át, hová sz. Jácint szinte ezen időben vivé be a dömés szerzetet, hihetőleg ezt kisérte hazájába, hol a szandoméri zárdában haláláig főnökösködött, példás életével tanítván szerzete újoncait szent alapítójok mennyei igényei*) Kútfők: Acta SS. Ungariae. Appendix. 50. 1. Ferrari: De rebus Ung. Prov. Ord. Praed. p. 1. c. 10. Indicia Suis Ungaricae.
