Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből

43 esti imák után körmenctilcg járult az elé ; sz. István Mariahonná tévé a magyarok hazáját : Coliért pedig kivivé, hogy őseink nein tárták magukat méltóknak az Isten anyját nevén szólitni, hanem csak Asszonyuknak nevezék, vagy ha kiejték is a szentségcs ,MÁRIA1 nevet, ezt mindig térdhajtva s leemelt főveggel te­vék. . . . Sőt még tudományát is a szent Szűz dicsősége emelé­sére használta föl : ,De laudibus B. M. Virginis4 című könyvet Ír­ván. Ha valaki, akár leghalálosabb ellensége Mária nevében kért bocsánatot a megbántott püspöktől, annak nem csak azonnal meg­bocsátolt, hanem maga követte meg, s még fiának is nevezte, ha a szent Szüzet anyául tisztelte. Nem csekélyebb hódolattal visel­tetett az Oltáriszentség irányában is ; jó előre kiszemelte a föl­használandó legjobb bort, s azt szorgosan kannákba töltögetvén el, jeges edényben tartogatá a templomban, akarván, hogy külső­leg is becses legyen az, a minek lényege véghetellenül azzá lö­szén a hit szerint. A szent elmélkedéseknek s lelki gyakorlatok­nak, a papi élet eme erélybányainak nagy mivelöje volt; mint egykor Béélben, Csanádon is léire szokott a világtól vonulni a makói halmok erdőségébe, hol kis kertecskéje volt rcinetclakkal, kis oltárral; ide szokott ő év közben gyakran elrejtőzni, itt aztán fákat tenyésztett, naponként valamit dolgozott saját sírján; itt volt azon gazdag erélybánya, mellyböl a gondok között ollykor lán- kadó lelke új meg új erőt merített magának a szent elmélkedé­sek, a lelki gyakorlatok s az önsanyargatás szigorú használatával. Nagy kertésze volt ö hazánkban a tudományoknak is ; üdvös in­tézeteit fölebb leírtuk, tudományos kiképzeltségét említettük, itt csak müveit mutatjuk be , mellyeket szép számmal irt össze, de közölök most csak nehány és csakis névszerént ismertetik, tar­talomra különféle szent beszédek és szentirati értelmezések; a múlt század végével födöztetett föl egyik munkája: ,Libri VIII. in Can­ticum trium puerorum ex codice Eccl. Frisingensis eruti.4 Még ha utazott is, kocsijában könyveket vitt magával, és szorgalmasan olvasgatott. Illy érdemteljes apostolt birt Gellértben mind e földi, mind a mennyei haza, ,non est similis inventus illi ;4 azért nemis ma­radhatott az általa boldogított nemzet sokáig azon fekete hálátlan­ságban, mellvet méltatlan meggyilkolásával magára vont: mind­járt más nap jámbor keresztény nép emclé föl véres tetemét, és siránkozás s jajgatás között vivé Budára szűz Mária templo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom