Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

256

Pionius hízelgő szókkal kísértetik.

Mellyeket

megvet.

Kigunyoltatik.

lassanként az átalános igazság ! Azért hirdetjük nektek azon Ítéletet, mellyet Isten Igéje, Jézus tartand , midőn tűz közt jövend el. Nem is imádjuk isteneiteket, se nem tiszteljük arany képeiteket, mert ezekben nem a vallás gyakoroltatik , hanem az érték becsültetik.“

V. Hlyeket és hasonlókat szólván, midőn elhallgatni nem akarna, Polemon és az egész nép olly figyelembe merült, hogy öt senki sem meré félbeszakitni, és a mint utóljára mondá Pionius : „isteneiteket nem imádjuk, arany képeiteket sem tartjuk méltóknak isteni tiszteletre“, elvezeték őket az előcsarnokba. Itt a kö- rülálló nép Polemonnal együtt igyekezett a sz. vértanút illyes beszéddel megtántoritni: Pionius, engedelmeskedjél nekünk, mert soknak birtokában vagy, mellyek miatt jó volna élned. Megérdemled az életet becsületességed , és szelídséged miatt. Jó élni, és a világosságot élvezni. S midőn több ehhez hasonlót hoznának elő, mondá Pionius : „Én is mondom, hogy élni s a világosságot élvezni jó, hanem azt, melly után mi sóvár- gunk. Más ama világosság, mellyet mi óhajtunk ; nem is feledjük el Istenünk adományait elhagyva e világot : de elhagyjuk felsőbbekért lelkesülve, és jobbakért megvetjük ezeket. Én dicsérlek ugyan titeket, hogy engem szeretetre és tiszteletre méltónak Ítéltek, de részetekről cselt gyanítunk itt, a nyilt gyűlölet pedig mindig kevesebbet ártott, mint a csalfa hizelgés.“

VI. Ezek után egy gonosz ember a nép közöl, Sándor, szólt Pioniushoz : Hallgass meg minket is. Ö pedig felelt : „Neked inkább szükséges a figyelem, mert

fiának köszönik, ki Chyinaera hegyét lakhatóvá tévé. Lásd Lucret. II. és V. k, de rerum natura. Virgil Aeneis VI. k. és másokat. Gnidius Ctesiás Pliniusnál — 2. k. 106. fej. beszéli, hogy ezen hegynek tüze viz által meggyulad, s földdel vagy szénával eloltatik; ugyanott még több is fordul elő a Pliniustól elöszámlált tüzokádó hegyekről.

,0) Ovid ismeretes meséje szerint (L l.Metamorph. fab. 7.) Deukalion és Pyrrha Parnassz hegyén a vizözönből kimentve, hátra dobált kövekkel férfiakat és nőket ébresztettek föl, kik az emberi nemet visszaálliták,