Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

249

kiadásában Pioniusról Szó sincs. Pearson állításának a görög havikönyvek sem kedveznek, mellyekben sz. Polikárpnak, — kit sz. János evangélista tanítványának mondanak — emlékünnepe böjlelöhó 23-ik napjára van téve; Pioniusét pedig böjtmás hava 11-én tartják, ki is szerintök Decius alatt szenvedett vértanuságot tűz által. Továbbá valamint sz. Polikárp zsolozsmájában Pioniusról, úgy Pioniusébnn Polikárpról említés sincs. Maxi- mus, Cytherea püspöke ugyan mondja, hogy sz. Polikárp sz. János tanítványa volt, és hogy Decius üldözésében szenvedett vértanuságot, de Pioniust azon helyen nem emliti. Végre a régibb vértanukönyvek irói közöl Adó és Notkér sz. Pionius vértanuságát Márk Aurél korába helyezik ugyan, de ezek Özséb vagy inkább Rutin által hozattak tévedésbe. A többi vértanú- könyvekben pedig, miilyenek : a sz. Jeromosnak tulajdonított római, továbbá Rosweid, Uzuárd — és Rhabáné, s más ezeknél régiebbekben, Pionius szenvedésének ideje nincs kitéve. Florus mondja, hogy „Pionius áldozár Nikomediában Proklus és Quintilián Ázsia altanácsfői alatt szenvedett vértanuságot ; t. i. börtön és más testi kinzatás után fára szegeztelvén, Metrodor áldozárral együtt tüzbe vettetett.“

5. Ezek szerint Pionius halálát a Deciusi üldözés Vcrtanusá- idejére tesszük ; mi hogy csakugyan Decius és Grátus gunak kora- tanácsfök alatt, vagyis Kr. u. 250. évben történt, hiteles emlékiratokból kitűnik. Ünnepét a közönséges latin vértanukönyvek böjtelö hava 1-re teszik; holott szenvedése a kolberti könyvtár két kézirata szerint karácson hava 31-re (pridie Kalendas Januarii) esik. Azonban az emlékirat és tudós Noailles apát kéziratai szerint, inkább körülbelöl böjlmás hava 11-éré teendő, A görögök is e napon tisztelik sz. Pioniust. Továbbá Adó,

Uzuárd és más vértanukönyvek irói, Pionius néhány vértanú társát is említik, kik közöl némellyek többet,

mások kevesebbet számlálnak elő.

6. Kevés az, mit sz. Pionius irományairól mond- irományai, hatunk ; mert, miután az egyházi irók újabb névsorában sem fordul elő, valószínű hagy tőle, az emlék-