Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Általános bevezetés a vértanui emlékiratokba. Első szakasz
Átalános bevezetés a vértanúi emlékiratokba. Hegy szakaszban. Első szakasz. A vértanul emlékiratok másolatairól és gyűjteményeiről. 1. A vértanúi emlékiratok és ezek becse. A szent irás után, mellyet Isten szent férfiai a Szentietektől ihletve hagytak hátra semmi sem lehet szentebb és becsesebb előttünk, mint a vértanúi hiteles emlékiratok, mellyeket a jámbor őskor sértetlenül tartott fon számunkra. Mert miután tudjuk a szentirásból, hogy a vértanuk, midőn a kormányzók és főnökök elé hurcoltatának, isteni ihletéssel beszéltek : a főnököknek adott feleleteik, mellyek ez emlékiratokban foglaltatnak, méltán tekintendők a Szentlélek sugalatainak. S bizonyára nem is illik kevesebb méltánylással viseltetnünk tetteik, főleg vértanuságuk iránt, mire magukat csak elhatározni sem valának képesek, s még kevésbé azt bevégezni, a Szentlélek segítsége nélkül. Ha továbbá a nevezetes férfiak jeles tettei olly szorgosan jegyeztetnek föl az évkönyvekben, hogy azokban az utódok mint egy tükörben láthatják s megválaszthatják azt, a mi a jó életmód érdekében üdvös és a mi káros és kerülendő : mennyivel nagyobb szorgalommal illik nekünk is összeszedni Krisztus vértanúinak történeteit, mellyek fönmaradtak, hogy a hívek azok olvasása által mindannak békés eltűrésére gerjesztessenek , mi a keresztény élet lefolyásában nehéz vagy rögös, sőt ha valami szokatlan s bajosra kellene vállalkoznak Krisztus hitének védelme miatt készek legyenek, ha a körülmények követelik, még vagyonukat, sőt életüket is föláldozni annyi csatár példájára. „Mert föllelkesül, — mond lyoni Eucher sz. Péter és Pálróli elmélkedésében, ■— a fiák kedélye, midőn az atyák győzelmei számláltatnak elő. Ezekből kitűnik, milly hő vággyal kell óhajtanunk azon örök életet, mellyet kínok, majd emberi erőket fölülmúló életveszélyek, sőt kiontott vér árán látunk megvásároltatni.“ — Erről az első keresztények, kik az üldözések