Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
175 Istenünk a mini megjutalmazza az érdemeket, úgy megbünteti a vétkeket is. A kik nevéhez hűk maradnak, azokat élteti, az engedetleneket pedig halállal bünteti. Ha vallásában erős állhatatossággal megmaradok , biztos lehetek, hogy a kegyetlen ördög vesztő hajótörésétől megmenekülök , s az örök király kikötőjébe szabadulok.“ IV. Látván a biró, hogy sz. Szirnforján párán- 9s,.oroi!laU csaira nem bajt, a poroszlók áltál megvereté és bor- vettetik, tönbe záratá, s néhány nap múlva ismét maga elé állíttatván, előlépett a világosság fia a sötétségből, a halálos fogság hajlékából, hogy az örök királylyal örökké éljen. Szoros kötelékeit, az izmok gyöngülése által elaszott bőr már egészen megtágitá, s a mint leikével a mennyei örömökben szárnyalt, vére az üdvös szenvedések közt majdnem előbb kifogyott, mint ontatott. Ekkor a biró igy szólott : Mennyivel jobban ^fvefeue^ cselekednél Szirnforján, ha a halhatlan isteneknek tik. szolgálnál, és a nyilvános pénztárból megjutalmaztatván, a nemes katonai állapotra emeltetnél. Ki, hacsak ma térdre borulva nem imádod az istennő becsülendő képét, és magadat Apollo s Diána l'önséges isteneink tisztelőjének nem nyilvánítod, bizonyosan el kell veszned. Azért ha akarod, az oltárokat koszorúkkal fölékesiljük, s te tömjénnel s illatokkal hozd az isteneknek az őket illető áldozatot. Szirnforján mondá : „A bírónak, kire a közjóiét bízatott, nem kell Ítéletét hiú szavak- és szófordulatokban előadni. Ha veszélyes , a szívnek nemesilését naponta valamivel elő nem mozdítani : minél veszélyesb az üdvétől eltérőre nézve, a vétkek szírijei közt hajótörést szenvedni ? !“ V. Szólt a biró: Áldozz az isteneknek, hogy udvari tisztségekben részesülhess. De Szirnforján ezt feleié : „A biró megfertőzteli itélőszékét, ha a törvények pallósával nyilván erőszakos gyilkosságot követ el, az örök kárhozat halálát vonja lelkére, s életét örökös gyalázat átka sújtja. Valljon ne áldozzuk-e föl önkényt az életet, mellyet tartozásként kell Krisztusnak föláldoznunk? Késő annak bánata, ki a biró
