Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

155

váll a pogányoknak, s dicső lelkületűkről részint türelem , részint bátorságuk által világosan tanúskodván. Mindamellett a vértanúi nevezetet, melly testvéreiktől nekik ajánltatott, isteni félelemtől áthatva, elfogadni vonakodtak. (Majd ismét ezek olvashatók:) Megalázták magokat a hatalmas kéz alatt, melly őket most annyira fölmagasztalta. Azonkívül mindenkinek ótalmazását magukra vállalták, senkit sem vádoltak, mindenkit föl- oldoztak, senkit sem kötöztek meg. Sőt még azokért is, kik a legkegyetlenebben kínozták őket, a legtö- kélyesb vértanú sz. István példája nyomán esedeztek Istenhez: „Ne tulajdonítsd nekik e cselekedetet bűnül;“

i i». .11 . , , Ap. csel. 7,

ki ha megkövezoiért imádkozott, mennyivel inkább 59. kellett testvéreiért imádkoznia ? Valóban ez volt legdi- csöbb küzdelmök, mellyel az ördög ellen őszinte és leg- kevésbbé színlelt szeretetök miatt vívtak, mellynél- fogva azokat, kiket e gonosz kigyó már már lenye- letteknek gondolt, élve kiragadták torkából; mert dölyf és kevélység nem pölfeszté őket a botlottak ellenében , sőt inkább azon javakból, mellyekkel bővelkedtek, bökezüleg szolgáltattak a szükölködőknek, anyai gyöngédséggel viseltetvén irántok, s könyzá- porral esedezvén üdvökért az Atya Istenhez. Életért könyörögtek , s adott nekik az Isten, mellyet ők testvéreikkel is közlőitek, mindenütt győzve jővén Istenhez.

S minthogy a békét kedvelték, nekünk békét ajánlottak, békében is jutottak Istenhez, anyjukat nem fájdalomban , testvéreiket nem egyenetlenkedésben és háborúságban, hanem öröm, béke, egyetértés és szeretetben hagyván hátra.

(S ezek legyenek, azon boldogoknak megbotlott testvéreik iránti hajlandóságáról, az olvasók hasznára mondva, azok miatt, kik valamelly embertelen és vad indulattól elragadtatva, később kegyetlenül dühöngtek Krisztus tagjai ellen. Továbbá ugyanazon levélben, melly a fönnebb mondott dolgokat tartalmazza, egy más igen emlékezetes elbeszélés is foglaltatik, mellyet olvasóinknak előterjeszteni, semmi sem akadályoz. S az e következő :)