Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
149 akkor egy vad sem érinté testét, a karóról levétetett, s még egyszer börtönbe dobatván más küzdelemre tartatott főn, hogy ellenét több elöharcban legyőzve, az álnok kígyó elkárhozását bizonyossá s elkeriilhet- lenné lenné , testvéreit pedig példájával buzdítaná ; ki noha gyámtalan, gyönge és megvetett volt, mindamellett Krisztusnak ama gyözhetlen hősnek erejével páncélozva mind ellenét sokszor meggyőzte, mind pedig dicső küzdelme által a balhatlanság babérát kiér- demlette. — Attalusnnk is, mint igen hires férjfiunak, Aiuius. bünhödését erőszakosan követelte a nép, s ö jó tettei érzetétől bátorítva kész vala küzdtérre szálani ; mert a keresztények életmódjában szilárdan gyakorlott, s az igazságnak mindig tanúja volt köztünk. Midőn pedig színkörben körülhurcoltatott, egy tábla vitetett előtte e latin fölirással: „Ez kereszténymi által a nép még inkább fölizgallatott ellene : de miután az elnök megtudta, hogy római polgár volna, öt a többivel együtt őrizet alá visszavezetlelle. Ezután levelet intézett a császárhoz, annak a foglyokróli Ítéletét kikérendő. ') XII. Azonban ezen időköz semmi esetre sem volt ^ahislitj^ptik rájok nézve hasztalan vagy gyiimölcstelen, hanem tü- térnek!8 relmökben Krisztus végetlen irgalma nyilatkozott; mert az egyháznak már holt tagjai az élők segélye és gyá- mola állal az életnek visszaadatlak, és a vértanuk azoknak, kik lötöket megtagadták, üdvös szolgálatot tettek , 2) s az anya és szűz egyház rendkívüli örömmel ') Innen kiviláglik, hogy ez üldözés minden megelőző császári rendelvény nélkül tört ki, s mégis, mint Özséb igazolja, annak alkalmával az egész birodalom széliében számtalan vértanúnak ontatolt vére. Helytelenül következtet tehát Dodwell a vértanuk csekély számára abból, hogy kevés császár bocsátott ki rendelvényt a keresztények ellen. Azonban mindezeket bővebben tárgyalja az átalános bevezetés. Vagy békét hagyván nekik, miről többet mond Ci- prián, vagy intések által őket az igaz hitbe visszavezetvén, vagy Istenhezi könyörgéseikkel megtérési malasztot eszközölvén ki számukra, vagy összesen ezen módok fölhasználtával őket az egyház kebelébe visszatérítvén.
