Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

129 halljunk még keveset e szent férfiú egyéb életéről saját iratainak nyomán. 7. Jusztin második vádiratában, mellyct mi előb­binek gondolunk, igy beszél önnön atyja s hazája fe­löl : „Jusztin Bacchius Priskus fia , Flaviában paleszti- nai Szyriának uj városában született.“ Ugyan ezt mond­ja Jeromos is (Catalog.) Vales ellenben Özséb után indulva (Tört. 4. k. 12. fej.) azt állítja, hogy Priskus volt Jusztin atyja, Bacchius pedig öregatyja (avus), melly véleményben Szuidas is osztozik. Lipomannál 2. rész. Epifán (Haeresi 46.) pedig szamaritán származá­súnak mondja őt, mi nem épen valótlan, ha honáról s nem vallásáról van szó, mert ö maga is Trifonnali pár­beszédében hontársainak nevezi a szamaritánokat ; Fla­via is, vagy Nápoly, mi a régieknél Sichemnek ne- vezteték, Szamariában, s ez Palesztinában fekszik. 8. Ugyan ö mondja magáról a görögökhöz inté­zett beszédje elején, hogy mielőtt Krisztus hitét föl­vette volna , a görögök hive volt, hogy pedig elhagy­ta őket, ezt ő saját vallomásaként teljesen szabad meg­győződéséből tette. „Ne gondoljátok, — úgymond — hogy minden ok és meggondolás nélkül hagytam oda hiteteket.“ Miért tette pedig ezt, bővebben elmondja Trifonnali párbeszédében, hol előadja, hogy a stoa fe- lekezettől, mellynek először lett hive, a peripatetiku- sokhoz, ezektől a pythagoriakhoz, ezektől pedig a platoniakhoz ment át, kiknek tana igen igen megtetsz­vén neki, midőn egy nap a tenger partján magányo­san sétálna, bizonyos agg férfiú jött elébe, ki által a keresztény vallással megismerkedvén, azt nem sokára el is fogadta. „Eszemben forgatva , — úgymond — a vele váltott szavakat, egyedül ezt találtam biztos és hasznos bölcsészeinek; és igy, s ezek által lettem én bölcsészszó.“ Megtérése másik okát vádiratának else­jében adja, s ez : a vértanuk állhatatossága ; mert lát­va , hogy semmi kín sem birja őket a keresztény val­lástól elszakítani, vallásuk igazságán nem lehetett két­kednie. Szavai olvashatók Özséb 4. könyv. 8. fej. (Va­les fordításában) : „Mert, úgymond, én is, ki Plato 9 Vallása. Megtérésé­nek oka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom