Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
120 Ez emlékirat sz. Jusztinból vétetett. Második véd» irata mellyik császárnak nyujtatott be? E1 ö j e g y z e t e k. Sz. Ptolemaens és társai szenvedéséhez. 1. Fölösleges volna hosszasabban értekezni ezen elbeszélés hitelessége s tekintélyéről, miután elégséges az olvasót arra figyelmeztetni, hogy sz Jusztin vértanú első vádiratából vétetett, mellyet azonban a tudósok közegyetértése szerint másodiknak kellene nevezni, minthogy csak az előbbi után, és pedig nem sokkal maga Jusztin szenvedése előtt Íratott. 2. Továbbá Vales Henrik Özséb története 4. k. 17-dik fejezeténél állítja, hogy e vádirat Pius Antonin császárnak, nem pedig, mint Özséb állítja: utódának Márk Aurélnek nyujtatott be, következésképen hogy Ptolemaeus s társainak vértanusága is Pius Antonin idejére esik. Ez állítását három érvvel törekszik bebizonyítani, s miután ezek megfejtése Ptolemaeus és társai, valamint Jusztin vértanusága idejének meghatározására is szükséges, nem lesz fölösleges azokat kissé szemügyre venni. Első ellenvetése az, miszerint e vádiratban mondatik, hogy a könyvet bizonyos nő mutatta be a császárnak. „Tehát nem, — úgymond, — Pius Antonin utódainak, mert különben Jusztin többes számban mondotta volna, a császároknak4 miután Márk és Verus együtt voltak császárok.44 Másodszor azt állítja a tudós férfiú: hogy azon szavak, mellyeket Lucius a bíróhoz intézett, mondván : „ez ösz- sze nem fér Pius császárral, nem a bölcsész császár fiával,44 semmi esetre sem érthetők Márkról; hanem legjobban alkalmazhatók Pius Antoninra. Végre bebizonyítani iparkodik, hogy Urbicius vagy Urbicus főnők kiről Jusztin ezen vádiratában megemlékezik, Pius uralkodása alatt élt, és hogy egy személy azzal, kit Kapi- tolin Pius életrajzában, Apuléj védiratában és GrAer 38. I. Q. Lollius Urbicusnakneveznek. Ezek azon indokok, mellyek Valest Özséb és más általa dicsért írók állításától elvonák ; azonban ezek több tudós férfiú előtt olly nagy hitelre nem kaptak, hogy Özséb te-
