Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
iOl lelki szemeivel a hány sebet annyi koszorút; a hány kínzás nemet, annyiféle jutalmat; a hány áldozatot, annyi koronát látott.“ 3. Ezekből következtethetni milly fényesen ünnepelték hajdan sz. Felicitás emlékét, kinek ünnepén mondotta sz. Gergel fölebh dicsért homiliáját ugyan e vértanúról nevezett és Istennek szentett egyházban. Baronius bibornok a római vértanukönyvhezi jegyzeteiben megjegyzi, hogy Rómában temető is volt e szent nevével fölékitve. 4. A régi vértanukönyvek; valamint sz. Gergel is — Sacramentariumában — a sz. anya és hét fiának ünnepét külön napra teszik, ugyan is amannak emléknapját sz. András hava 23-ára, ezekét pedig sz. Jakab hava 10-ére teszik, melly napon a legrégibb Bucher- féle vértanukönyvben tisztelteinek. Ennek szavait, — minthogy a helyet is kijelentik, hol ezen vértanuk egyenkint tisztelteinek —, nem tartjuk fölösnek itt fölhozni : J) ,,Sexto idus Julii : Felicis et Philippi in Priscillae: et in Jordanorum Martialis, Vitalis, Alexandri ; et in Maximi, Silani (hunc Silanum martyrem Novati furati sunt) et in Praetextati Januarii.“ Sz. Anno kölni érsek sz. Sándor és tetvérei tiszteletére zárdát építtetett Vesztfáliában a 11-dik században, mint Szu- rius ennek életrajzában megjegyzi. E vértanuk 150-ik év körül szenvedtek Publius város főnök és Jámbor Antonin császár alatt, kinek kormánya alatt, — habár ö szelíd volt — sem hiányoztak vértanuságok. Bizonyos hogy kormánya első évében szenvedett Teleszfor római pápa, kinek dicső vértanuságát, nemcsak Özséb évkönyvében és egyház története 5-ik könyve 6-ik fejezetében, hanem a vele majdnem egykorú sz. íren, az eretnekek elleni 3-ik könyvében is magasztalja. ') Sz. Jakab hava 10-én: (tisztelteinek) Bódog és Fii- top sz. Priszcillánal; Martialis, Vitalis, és Sándor a Jordániáknál; Szilán (kinek testét a novátok elorzák) sz. Maximusnál és Január Praetextatusnál. Emléke és tiszteltetése.
