Szeretet gyöngyei. 1854-ik évi karácsonhó VIII-ikának emlékeül szentelve (Pest, Landerer és Heckenast, 1855)

— 35

Hol még örök trón-alkatán Az oszt parancsokat,

Kit nem sokára méhe szent Ölébe béfogad.----------S a hö imára, mely hiven Repült föl Istenig,

A fényes ég zárt ajtaja Ragyogva megnyilik.

Leszáll az Úr föangyala S megáll a szűz előtt ; Szemérme fénysugáriban Köszöntve a dicsőt:

„Légy üdvöz! áldott Mária, Az Úr vagyon veled ! Kegyének telje áradott Rád minden nő felett.“ —

És ö, kiben nagyság után Nem lángolt csepp igény, Zavartan álla Gábriel Dicső üdvözletén. —