Sulyánszky Antal : Gróf Nádasdy P. Ferencz néhai kalocsai érsek (Pest, Landerer és Heckenast, 1855)
34 £ den vagyonát. Midőn ekkép lelkét, akaratát, kincseit adá az emberiségnek, még keveset vélt adni, — ha a halandók legszerencsétlenebb neméről még nem gondoskodott : az őrülteket értem, kik az emberi méltóság megkülönböztető jelétől megfosztva, s az esztelen állatok sorsára juttatva, any- nyira igénylik az emberiség részvétét. Minthogy szegény hazánkban e boldogtalanok részére men- hely mindeddig liiányzanék, illyennek ő halhat- lan alapítója lön.“ De jól mondja Fogarassy : „Nem hogy mennyit, hanem, minő lélekkel adakozunk, attól függ minden.“ S paulai Ferencz e részben a keresztény okosság legnagyobb mestere volt. „Az alamizsna által akkép akart ö szert tenni a mennyország kincseire, hogy csak az emberi dicséret rozsdájától meg ne emésztessenek, mielőtt még a jutalom napja fölviradna, s maga Krisztus adná meg neki az érdemkoszorút : ő nem csödíté a nézőket önmaga bámulására, de megelégedvén a szegények arczárói letörlött gyöngyökkel, a dicséretet s hálaadást az égben kívánta elnyerni.“ Tények bizonyítsák be mind a két, a milly igaz, ép olly szép idézetet. Életében tett adakozásait, a mennyire tudomásunkra jutottak, elősorolandjuk : <?
