Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
68 b) Teljes figyelmet érdemelnek továbbá az inquisitio határzatai a fiatal eretnekekre nézve. „Ha az eretnekeknek még hasz évet el nem ért fiai és lányai—• ekként ren- delé már Torquemada — szülőik tanításának következtében tévelybe estek, s önkint jelentik magukat, hogy kegyelembe vétessenek : az illy fiatalokat az inquisitorok még azon esetben is, ha a kitűzött határidő eltelte után jönnének, jó szívvel fogadják, szelidebb bűnbánati gyakorlatokra Ítéljék mint a felnőtteket s gondot viseljenek arra, hogy az anyaszentegyház hitében s szentségeiben tanítást nyerjenek“ !). Ezzel összeköttetésben áll, hogy a fiúk tizennégy, a lányok tizenkét éves koruk előtt az eretnekséget ünnepélyesen nem tagadhatták meg. Ez azért volt, mert a tév- tanokbai visszaesésre nehéz büntetés vala szabva, a miért is a fiatalokat ettől az által akarák megőrizni, hogy az eretnekséget csak érettebb észszel tagadják meg 2). c) Sokan azon vádat emelik, mintha a legcsekélyebb, gyakran ártatlan nyilatkozat is képes lett volna némelly szerencsétlent az inquisitorok börtönébe juttatni. Hanem épen a második nagyinquisitor, a még Torqueinadánál is szigoruabbnak tartatott Deza, 1500-ik évi junius 17-én azon utasítást adá, „miszerint jelentéktelen oknál fogva kise fogattassék el, sőt az Isten káromlásáért sem, ha ezt valaki haragjában tenné“ s). d) Ha valaki eretnekségre mutató beszédekről vádol- taték, akkor az inquisitio mindenek előtt megkérdezett valamelly orvost, ki a vádlottat megvizsgálá, valljon e büntetésre méltó nyilatkozatai nem erednek-e valamelly lelki betegségből. Igaz ugyan, hogy Llorente illyes elő- vigyázatot nem említ, azonban egy szicíliai inquisitiopör- ben (s megjegyzendő, hogy Szicília a 16-ik század elején az eddigi egyházi inquisitio helyett a spanyol álladalmi inReusz , lö. 16. t. 2) Reusz , 49. 1. 3) Llorente , id. h. I. köt. 234. 1. ; 330. 1.
