Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele

45

király, majd pedig ennek nevében az elnök által neveztettek ki. Sem grand, sem érsek, sőt a 3. hatalmas lovagrend sem vonhatta ki magát ezen itélőszék alól, jóllehet ez utóbbiak, szabadalmaiknál fogva sokáig a királysággal is alig egyezhető önállósággal bÍrtak 1).

Legyen szabad a protestánsok nyilatkozatai után a katholikusok Ítéletét is meghallgatnunk, s először is halljuk Lenormant-t, Guizotnak a történettanári székben egykori helyettesitőjét : „Az inquisitio — úgymond ez — eredeti fogalma- és mivoltában tekintve, épen nem vallási, hanem politikai intézmény volt, és a spanyol, távol attól, hogy a titkok ezen áthatlan fátyolába burkolt törvényszéki szörnyet utálná, inkább büszke volt rá, illy intézményt birni honában. Már az is elárulja e hatóság jellemét, miszerint nagyobbrészt világi hivatalnokokból állott 2). Az inquisitio nem volt egyéb, mint egy jól rendezett rendőrhivatal , melly előtt, átalában semmi személytekintet sem volt 3).

A hires De Maistre gróf pedig ezt mondja : „Azt hiszik , hogy az inquisitio puszta egyházi intézmény ; az nem igaz. ... Az inquisitio csupán királyi hatóság. A király nevezi ki a főinquisitort, ez meg a király helybenhagyásával a külön inquisitorokat. Az 1484-dik évi törvénykezési rendet a király jóváhagyásával hirdette ki Tor0 Göttinger Studien, 1847. II. r. 510. 1.

2) Itt Lenormant halál Ítél — a hivatalnokok nagyobb része papokból állott, de világi papokból, s innen a párizsi tudós félreértése.

3) Morgenblatt, 1841. évfolyam, april 6. 82. sz. 327. 1. Egyébiránt ezen igazságot már több mint ötven évelőit ismételve kimondotta a tudós vürtembergi Spittler L. Timoleon, midőn Beúsznak „Sammlung der Instruktionen sat. cimii munkájához irt érdekes tartalmú előszavában a XIV. lapon ekként szólt : „Ez (t. *• az inquisitio) a királyok eszköze volt, kik a nagy nemzetszabadság romjain az önkény hatalmát akarták megalapítani, — a XV. lapon „az uj törvényszék esupán királyi törvényhatóság volt,“ és 18. 1. „mindent a király és nem az egyház érdekében.“