Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
42 dühös tett szolgált alkalraul, hogy az álladalom inquisitioját tántorítathatlamil megalapítsa 1). A spanyol inquisitionak ezen áll am-jellemét az újabb idők szigorúbb történet-búvárai is elismerték, és maga Ranke ezen ügyben következőleg nyilatkozott : „Hires munkát bírunk róla (az inquisitioról) Llorentetől, és ha valamit bátorkodom mondani e jeles elődöm ellen, mi véleményével ellenkezik, szolgáljon mentségül az, hogy ezt ez olly jól tudosittatott szerző az alfraneesadok érdekében a József-féle kormányzás számára irta. Ezen érdektől vezéreltetve támadja ő meg a baskok szabadalmait, noha azokat nem igen lehetett kétségbe hozni. Ugyanezért tekinti ő az inquisitiot is, mint az egyházi hatalomnak az állam általi bitorlását. Es mégis, ha nem hibázok, az általa fölhozott tényekből az világlik ki, miszerint az inquisitio királyi s csak egyházi fegyverekkel felszerelt itélőszék volt. Először is : az inquisitorok királyi tisztviselők voltak. A királyoktól függött őket kinevezni és elbocsátani. A királyi udvari tanácsosok közt mindenkor egy inquisitioi tanácsos is volt ; valamint más hatóságok, úgy ezek is alá valának vetve a királyi látogatásoknak; és gyakran ugyanazok voltak ülnökök az inquisitionál, kik a castiliai főtörvényszéknél. Hiába ügyekezett Ximenes a kath. Ferdi- nánd által kinevezett katholikus világiak közöl egyet az inquisitioi tanácsba fölvenni : „Nem tudjátok“ úgymond a király— „hogy ha ezen tanács törvénykezési hatalommal bir, azt a királytól nyerte?“ Ha Llorente ollyan pörről tesz említést, melly Y. Káról és maga II. Fülöp ellen megkisértetett, elbeszéléséből kitűnik ugyan, hogy IV. Pál akkor a császárral és királylyal nyilt harcot vitt, — s hogy ollyasmit indítványozott;— de az épen nem, hogy Llorente, id. h. I. köt. 189. 1. Blancas, Commentarii rerum Aragonensinm, 264. 1. Arbuest (ki közönségesen Epila mesternek neveztetik) és társát a domonkosrendi Inglar Gáspárt: ,,duo egregii et praestantes viri Arbuest pedig különösen : „vir iustus, optimus , singulari bonitate et modestia praeditus , inpri- misque sacris litteris excultus et doctrina“ címmel nevezi.
