Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
Jézus társasága, különös tekintettel honukra
288 szentebb segítség, mint épen a lelki vakságtól megszabadítani valakit 1) ? A meggyőződés, térítési vágyat költ kebelünkben. „A kiben hiányzik a törekvés és kívánat, másokat hitének részesévé tenni: az nincs egészen áthatva hite szeretetétől“ mond egy honi iró2). Ennyit röviden a Maria-társulatokról3). Térjünk át irányeszménk másodikára : a jezsuita-rend hő ápolója volt nemzeti nyelvünknek. II. „A szerzetesek egyik főérdeme mutatkozik azon buzgalomban, mellyel az egyházi szószékről magyar nyelven tartott malaszttal teljes beszédeikkel, nemcsak a keresztyén szeretet elveit csöpögtették az emberek sziveibe, hanem a honi nyelv divatát és mivelését is hathatólag előinozdi- táku mond egy honi iró4). Kitünőleg igaz ez a jezsuitákról. 1) ,,Hogy a magyarországi rdm. katholikusok az uj tanításnak elveiről meggyöződtetni nem akartak, vagy épen meg nem győződhettek • hogy ön feltartásokra szemesek lévén, semmit el nem mulasztottak ; azért ki kárhoztatja őket, s ki meri roszra magyarázni ebbéli tetteket ? Ezeket mivelvén a rdm. katholikusok térmé- szeti és polgári jogaikkal éltek, a ki pedig ezekkel él, a ki maga föntartása mellett munkálkodik — úgy-e senkit sem sért? ...“ monda egy honi protestáns 1808. april 27-én Eperjesen. ... (Ros- nyói egyházi töredékek, V. fűz. 50. 1.) 2) Hitkételyek, 153. 1. 3) Más testvérietek is virágzottak még a jezsuiták alatt Magyarhonban. Hlyen: a ,,szent keresztről“ nevezett, melly 1622-ben ala- pittatott a magyarok számára ; ügy szinte a „haldokló Jézus“r<51 nevezett, a tőtok számára; — — de különösen említendő ,,a szent olvasóról“ nevezett testvérlet, mellyet Kapi Gábor atya e- lőször ugyan Sellyén alapita, azután Ürménybe, Pozsonba, Veszprém, Zala, Somogy megyékbe átvive , a lassankint majd egész országban elterjeszte. Ezeken kívül igen gyakorlatban volt az ifjúság között xaveri sz. Ferenc, loyolai sz. Ignác, sz. Alajos és Szaniszld tisztelete is. ... (Eazi, id h. 200. s köv. lapok). 4) A Magyar tudóstársaság Évkönyvei, II. r. 218, 1.
