Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A teremtés hat korszaka
255 is árj rakodott le. — E szerint már érthetőbbek úgy hiszem az idézetek is. Hogy azonban semmi homály ne maradjon , nem fog ártani ha az előforduld állatokkal is megismerkedünk. Cuvier fönebbi idézetében előfordulnak a röpülő hüllők, ezek alatt Cuvier ama hires röpújj-nak (pterodacty- lus) nevezett szörnyeket érti, mellyek az ősvilág legritkább, de egyszersmind legéktelenebb állatai közé tartoztak, és csak hamar elenyésztek; a legnagyobbak hossza 5 láb; testök kígyó- vagy inkább gyik-alakú volt, aránytalan hosszú végtagokkal, különösen első lábaiknak szélső ujja majdnem kétszer olly hosszú volt mint az egész teste, mellyen a hátulsó lábaival összeköttetésben levő bőrt terjesztett ki, és denevér módjára röpült ; e röpülésre szolgáló újjától vette mind magyar, mind pedig görög nevét. Egy fajának csőre igen hosszú volt, mindnyája azonban igen éles, hegyes s ritka fogakkal volt ellátva, testét toll és szőr helyett pikkelyek födék. Előkerül továbbá az óriásgyik (megaiosaurus), mellynek hossza legalább is 30 lábnyi volt, de található 60 láb hosszúságú is. Említők a plesiosaurust is, melly az ősvilág állatai közt leginkább megérdemli a szörny nevet. Ennek feje hasonlított a gyikéhoz, és krokodil fogakkal volt fölfegyverezve; nyaka aránytalanúl hosszú lévén,kígyóhoz hasonlított, melle és dereka a hosz- szú nyak miatt igen hátra esett, és az emlős állatokéhoz hasonlított, mellyen négy, a cetéhez hasonló uszóláb volt. Ezek valószínűleg a tengerek és folyam-torkolatok szélein laktak. Nemkülönben meglepő alakú vala a halgyik is (ichthyosaurus) , mellynek hossza több volt 30 lábnál. Négy széles evezővel és erős farkkal birt ; feje a gyikéhoz, fogai pedig a krokodiléhoz hasonlítottak.
