Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A teremtés hat korszaka

231 igy ápolta a megteremtett anyagot, nemző erőt lehellvén * abba, hogy füveket és állatokat teremjen. Ezért énekli az egyház is a kút szenteléskor e szép szavakat : „Deus, cuius Spiritus super aquas, inter ipsa mundi primordia ferebatur : ut jam tunc virtutem sanctificationis, aquarum natura conciperet.“ Tehát az egyház is a „Spiritus Dei“ alatt nem szelet ért, mint Aben Ezra elég avatatlanúl tett ; sem pedig angyalokat mint Furnus akarta volna ; s igy a könnyebb elemek sem értendők a Spiritus Dei alatt. Mindezeket Mózes gyönyörűen összefoglalja e nehány szóban : sötétség a hullámár fölületén, Isten szelleme le­begő a viz színén. Ezután pedig ismét egy új nevezetes tüneményt vesz föl, mellyet a legfölségesebben fejezett ki mindenek között ; s ez im itt következik : „Es monda Isten: legyen világosság. És lön vilá­gosság. És látá Isten a világosságot, hogy jó, és elkü- lönzé Isten a világosságot és a sötétséget. És elnevező Isten a világosságot napnak, a sötétséget pedig nevezé éjnek.“ „íme ezen előadás tette atyáink hitét a legerősebb próba kőre — mond Nicolas —, hogyan lehetne világos­ság nap nélkül ! Milly ellenmondás ! Egy Bossuetnek láng­esze semmi sem volt e nehéz kérdés megfejtésére, de hite által meghajolt s megtört mégis a szent igék eiőtt, és azon egyszerű szavakra fakadt, mellyek Isten előtt neki bizo­nyára nagyobb érdemet szereztek, mint a természetvizs­gálóknak az ő legfényesebb fölfödözéseik“ ’). „Tetszett e így vélekedett Szent Ambrus , libr. I. de Symb. c. 5. — nem­különben Prudentius, ki Apotheosisében e harmadik isteni sze­mélyről igen szépen ir mondván : „Qui Spiritus olim Ore superfusus patrio volitabat in undis Nondum discretis, nec certo littore clausis.“ Marius Victor pedig ezt mondja : ,,Et sacer extensis impendens Spiritus undis Altrices animabat aquas dans semina rerum.“ D Études Philosophiques sur le Christianisme, Par August Nicolas, tome I. 1. 2. chap. 2. Paris, 1850.

Next

/
Oldalképek
Tartalom