Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

Versezetek

215

Sz. Alajos és Kostka Szaniszló arcképeinek gyiilés-tcriiiüiikbe hozatalakor,

dec. 20. 1852.

Hosanna kik az Ur nevében jötök Lelkűnknek üdvözöltjei !

A szűz anyának a magyarok Nagyasszonyának gyermeki !

Ma szent fénynyel ragyogjanak E termek e falak :

Közébök védő angyalink Áldással szállanak;

És kebleink, a hő szivek Szent hévvel teljenek,

Hol ajövőknek égő szeretet S hit tömjént hintsenek. !

0 jőjetek, s az ég áldd keze Jőjön tivéletek,

S a váró közre az Űrtől kinyert Malasztot hintsetek !

És itt honoljatok velünk Itt e (alak között Mint nemtők s védő szellemek E társi kör fölött.

Védjétek, mellyet a szűz tudomány- Szentelttink e helyet : (nak

A tudomány szűz csarnokát, a Csak tiszta szív jöhet ! — (mellybe Védjétek , — és ez áldó S imádkozó kezek Reánk az ég urától Szent áldást esdjenek !

Hogy mint itt egygyé fűznek E termek e falak :

Közöttünk gondolat s szív Egygyé úgy váljanak ;

S mit majd az elme látand Dicsőt, magasztosai,

Szent hévvel hogy kövesse A szív és akarat !

És égő lángival Testvéri szeretet Olvaszsza együvé E rokon kebleket !

És úgy szálljon fölénk az égnek Megszentelő kegye,

Mint az apostolok fölé a Szentlélek ereje !

A két Magyarhazában Hogy messze szerteszét A fölfeszitett Jézusnak Hirdessük szent nevét !

Adjon lelkűnknek ihletést S kitartó hős erőt,

S a tett után derítse ránk A boldogabb jövőt, lm itt áldozzuk föl Zsengéink illatát,

Vigyétek azUr elé Lelkünk ajándokát!

Vigyétek, itt e népnek Üdvéért adjuk azt,

Szolgái— bért nem esdünk Érette , nem vigaszt ;

Szent oltárára föl a hit És szeretet tévé,

S szivünkből jött az áldozat, Tisztán mint Ábelé !

Testvérek igy tegyük S kezdjük meg a müvet,

Csak igy jövend el a Magasztos jelenet, —

Hogy az óhajtott boldogság Reményei beteljenek:

A gyönge és erőtlen is

Mit tenni bir, azt tegye meg ! —

És minket lelkesít az

Ifjú kor ereje,

S mi összeforrt éltünkkel :

Az egyház élete !

S habár a dus magot Könyezve hintjük el,

S nem egy hű szív keserg Míg majd a mag kikel;