Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

Az egyház és állam

206 két értünk, hogy e tekintetben Európa semmi olly tulaj­donnal nem birand, mit a pogány világ irigyelhetne tőle. Az egyház által alakított s nevelt nemzetek nem akartak tovább anyjok védszárnyai alatt élni; eddig egymásnak testvérei voltak, most már idegenek egymás iránt, ellensé­gekké válnak, tépik, szaggatják egymást mig megjelenik valamelly hóditó, ki mindnyáját tönkreveri, s mig érezteti velők, milly súlyos az ember igája, ugyanakkor átlátand- ják, milly édes, milly könnyű vala az Istenfiának igája. Valamint egyik és másik nemzet között, ngy a népek és kormányok között nem foroghat főn más kérdés, mint vagy az igazság, vagy pedig az erő kérdése. Ha az igaz­ság forog kérdésben : szükséges, hogy legyen olly törvény, inelly a hatalmat épen úgy kötelezze, mint az alattvaló­kat, hogy az alattvalóknak és a hatalomnak legyen egy föl­sőbb bírája, ki a kettő közötti ügyek fölött Ítéletet hozzon. A hajdani idők története mutatja, hogy különféle népeknél a papság vala illy, vagy legalább hasonló tekintélylyel föl­ruházva ; azonban a szerteterjedő tévelyek lassankint elho­mályosítván a természet törvényét s az eredeti hagyomá­nyok nyomait elferdítvén, a különféle papság pedig hivatá­sát szemei elől eltévesztvén s az igazságnak fönséges ér­telmét elfeledvén, elvesztő egyszersmind hatalmát is, és a szellemi hatalom majdnem mindenütt olly véget ért, misze­rint nem vala egyéb, mint alárendelt segéde, eszköze a földi hatalomnak. A pogány társadalmakban kétféle nép volt, szabad és rabszolga. A kormányoknak csak az elsővel vala dolguk, a második valamint minden törvényen úgy minden politikai mozgalmon is kivül esék. A mint egyszer a val­lási tekintély csökkent, lehetlen volt hogy a világi tekintély azt ne silányítsa, szolgájává ne tegye, el ne nyelje; de a mint ez fő s egyedüli bírája lön jónak rosznak, igaznak ha­misnak, jognak s ténynek : azonnal szüksége volt rabszol­gaságra, hogy illy gyalázatos hatalom birtokában marad­hasson. Rabszolgaság nélkül egy pogány társadalom sem ment semmire, itt a rabszolgaság fő kellék. S mindazáltal e rabszolga-sereg fölött uralkodó aristokratia nem kerülhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom