Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
171 dani, hogy dacára e kötelékek- és kötelmeknek, mellyek- kel fiait magához láncolja, azok mégis gonoszak és romlottak: valljon mit mondjunk ezen üdvös bilincsektől szabad emberekről? A világon a legszerencsésb és legvirág- zóbb birodalom lakói egyszerre fölmentek magukat azoktól. ... S mi lett a következése ? Ezen érzéketlen boldogtalanok, nem lévén már fék, melly visszatartsa őket, mindent mertek ; s vétkeik, mint a tenger, melly áttörvén a csak Isten hatalmával visszahelyezhető gátakat, kiárad —• : felforgaták Európát, s elözönlék a világot..... „Hogy az átalános fontosságú kérdések fölött Ítéletet hozhassunk szükséges és méltányos is, átalános eredményeiket venni alapul. Ezt tettem én. De fájdalom! ollyanaz emberi gyarlóság, hogy — megvallom — nem minden katlio- likus veszi hasznát a neki ajánlott kedvezménnyek. Ha soha senki sem tévedne, a kérdés nem az volna: mellyik a legjobb kormányzat ? hanem inkább : e kormányzatban van-e szükség más törvényre? Lehet, hogy az emberi törvények mind feleslegesekké válnának, mellyek úgyis haszontalanok ése- rőtlenek mindenütt, hol nem a kath. egély szolgál alapjokul... „Mindaz, mit a kath. kormányok ügyében mondtam , politikai szempontból tekintendő. Azonban nem lehet nem kérdeznem enmagamtól : ha a vallás, melly illy láthatólag, olly állandóan és dicsőén munkálja az emberek boldogságát, nem isteni-e mindabban, mit parancsol ? Rövid foglalata az egésznek. „Minden kormányzatnak az erény, az igazságosság, az erkölcsiség, szükségelt alapja. „Az erényt, igazságosságot és erkölcsiséget még olly kissé szilárd alapra sem lehet fektetni, a bánatszentség itélőszéke nélkül,—.mert e minden itélőszékeknél félelmesebb itélőszék az, melly az ember lelkiismeretét meghódítja, s minden más itélőszéknél hathatósban kormányozza azt. „A bánatszentségnek itélőszékét lehetetlen a kath. egély alapja — a valóságos jelenlétbeni hit nélkül felállít-
