Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
169 zavar, tév, és háborodás vagyon, felkiáltunk az apostollal: Ez Isten müve“ 1). Milly súlyt nyernek e szavak szerzőjük jelen helyzetéből , és milly rettenetes s minden beszédnél ékesebben szóld megerősítést nyernek ebből ! Jól mondád hires, és fájdalmas lángész, s te magad löl áldozatja a tapasztalásnak , mellyet szereztél magadnak, midőn olvasád : „Az ember szive mélység, s csak Isten hatott abba“... valóban igaz, hogy a vallás, melly e szavakat ajkaidra lehelte, csak maga fejti meg, s kormányozza e hajthatatlan és megmagyarázhatatlan szivet, s hogy ez fényes bizonyságul szolgál, miszerint az valósággal Istennek müve ; mert mióta jármát kirúgtad, dacára kiváló természeted erejének, nem volt benned egyéb , mint zavar , tév és háborodás... Kétségkívül e nagy igazság már be volt bizonyítva annyi elődödnek esése által, s te megengeded, hogy egy sorsodon megindult szív e szavakat intézze hozzád, mellyeket egy nagy szerencsétlenség ihletett egy nagy barátság keblébe : Tant d’ exemples fameux que l’histoire en raconte Ne suffisaient-ils pas sans la perte d’ Oronte ? ..2) De az Isten (igazságossága- vagy irgalmasságából-e?) igazságának mintegy élő bizonyságául akart téged fentartani, és e szörnyű esés által többeket megerősíteni és felemelni. Bár magad is megismernéd ezt az igazságot, miután olly ékesen kinyilatkoztattad, olly szomorún bebizonyítottad azt, és ne maradnál te magad olly érzéketlen saját tanításodra és szerencsétlenségedre! Szíriről szirtre hányatott edény te ! láthatnánk bár végre a partra kelni ! és megtérésed dicsősége és öröme haladná meg a fájdalom és megzavarodást eltévelyedésed fölött !... Térjünk egy másik, vigasztalóbb tanúságra! A „Lettres d’ Atticus“ szerzője, Fitz-William, kinek 0 De Lamennais , Reflexions sur 1’ Imitation de Jesus Christ, liv. IV. chap. VII. 2) Annyi nevezetes példát beszél el a történelem, s mind ez nem volt elég Orontes veszte nélkül? La Fontaine, Elégie sur le desgrâce de Fouguet.