Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

A papság föladata a 19-ik században

56

zottnak kell lennie, minthogy a mai papság föladata olly nagy, hogy minden egyesnek egész lelki erejét csak hivatására kell fordítani. Mennyi jót tehetni már ifjú korban, ha az irányadás nem hiányzik; s miilyen kár, ha az ifjú magára hagyatva a soha többé vissza nem varázsolható időt tétlenül tölti el. Azért kívánatos volna, hogy püspökeink papnöveldéikben fölállítandó s műveltségre vezető intézményekrölgondoskod- nának, minthogy a hiányos és egyoldalú tanítás valamint hajdan, úgy jelenleg is igen érezhető ; kívánatos volna, hogy szakértő tanárok a m. püspöki karnak terveket nyújtanának be. Itt pedig elég legyen néhány az előkészítő tanulmányokra (mellyekre korunkban nagy szükségünk van, ha a papság föladatát meg akarjuk oldani) vonatkozó kivánatot elősorolnunk.

Hogy az elökészitö tanulmányok sorából alapos vallásoktatás nem maradhat ki, magától értetődik. A püspökök fő kötelessége a vallási oktatást alöadatni, a mint ezt a tárgy fontossága kívánja, hogy az ifjúság vallásunk teljes ismeretére jusson és iránta buzgol- kodjék. E tanulmányok köréből a bölcsészet sem maradhat ki; mert ez a papságrai elökészitö tanulmányok magvát képezi. De napjainkban méltán kérdezhetni : miilyen bölcsészet? — minthogy ez csak veszedelmet hozott, s inkább semmit sem' akarunk tudni többé a bölcsészeiről. Kant rationalisticai bölcsészetének tételei hosszú időkig orruknál vezették a hittudósokat ; de még kevesbhé meríthetjük hölcsészetünket Fichte vagy Schelling idealismusa-, Herbai monadismusa-, vagy Hegel pantheismusából, mindenféle zürzavar- és zagyvalékból, mellyeka bölcsészeti tanítóknál nem ritkán vehetők észre, kivált a puszta fogalmi bölcsé-